Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

kenderfőid, két viz közötti helyzetétől, - Kis és nagy Repcsényes, a' rajta teremni szokott vad repczétől, - alsó felső Locsogó, rétek, vizenyős vóltoktol, - Szöghatár, mintegy túró zacskó formára kiszögellett rész a* déli határszélen, — Darudomb, szántóföld, a’ Dar— vak kedvencz helye, — Csonka fűz, a’ délnyugatra eső Szent istváni határ bele kanyarodván mintegy csonka alakúvá teszi, — Magashatár, felemelkedett tér a’ Bábolnai határ szélen, - Baglyos, régibb időben erdős hely lévén, nagy bagoly tanya vólt, - Török halom, a’ török dúláskor őr tanya, ’s táborhely vólt, - Lapos halom, elterült emelkedett hely, - Morgó, erős szántásé székes hely, - Morgó gyep, ennek szomszédságában levő közlegelő, - Borsó földek, a’ határban itt ter- mesztetik leginkább borsó, - Czigány szög, - a’ czi- gány gunyhókhoz közel eső gyalog földek. - Pulya gyep közlegelő, a’ rajta buján termő legelőtől. - A’ Tavak nevei következők:

Kacsa tava, régenten vadkacsa tanya, most kiszáradt fenek. Kerektó, kör alakjától, Száraztó, ritkán lévén benne viz, - Teremtó, ez előtt 30. évvel helyét a’ hegyről lezuhanó patak kimosván egyszerre forrás támadt mintegy termett, vize a’ megyei fő orvos által vizsgálat végett 1863-ban bekivántatott, de a’ vizsgálat e- redménye még nem tudatik, a’ nép véleménye gyógy erővel bírónak hiszi, ’s fördésre használja, - Kettős tó közepe gerinczes, ’s együve nem szakadhat, - Pecze ta- va, ily nevű birtokosoktól, - Lótó a’ csincse gyepjén a’ ménes partján szokott hálni, - Görbe tó, fél kör a- lakjatól, - Virágos tó, az ide szögellő csáti határ virágos nevű részétől. Kutak következő elnevezéssel:

Pulya kút, a’ bulya legelőt szolgáltató Pulya gyepen,- Csorda kút, a’ tehen csorda általános itató helye, - Göbölyös kút, a’ juh nyájak itató helye, - Ócsvárl kút, osvárt nevő biró készíttette, - Hajpál kútja, környékét ily nevő gazdák bírták, - Salamonta kút, elnevezése ismeretlen, - Bódi kút, Bódi János biró ásatta, 402