Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

helyen, hanem a7 tolle három órányi távolságra fekvő Eger városának a7 Törökök által lett elfoglalása idejében mostani helyét elhagyván, határának déli részére telepedett, az úgy nevezett montaji puszta határ szelére, hol huzamosb ideig tartózkodván, a* község magának nádból épített templomot. - Ezen régi telephely mai nap is "főid ház dombok” névvel neveztetik.- A7 béke helyre áltával mai helyökre ismét vissza jöttek, melyet azonban a7 Tököli 9 3 Rákóczi forradalom idejében, újólag elhagytak, * s az észákra eső Ábrány falu határ szélében Mező Nyaraddal szemközt telepedtek le, ideiglenes itt lakásuk nyomát kútjaik omlad- ványai még mai nap is mutatván. - Csak 1700 után foglalták el vég kép mostani helyöket, a7 nyugatra eső Bükk hegységnek völgyeiről lefolyó itt már Szardának nevezett patak partjain. k kérdő pontra:

Mező Keresztes város Írott okmányon legkorábban 1558- ban ©mlittetik, midőn Maximilian Császár vámosi Thar Jánosnak itt egy Curialis telket adományoz; - a7 város pecsétje 1556. év számmal van ellátva, de a7 hagyomány 200. évvel is régibbnek tartja, mit igazolni látszik azon körülmény, hogy az említett adományozási oklevélben már Oppidum Mező Keresztesnek iratik, holott a* reformált Parochián levő anyakönyvbe 1700-ban történt feljegyzésben az raondatik, hogy Eger ostroma előtt jóval még falú volt. ik. p pp

5 kérdő pontra:

Honnan népesittetett Mező Keresztes város eredetileg? még hozzá vetőleg sem tudat ik, a’ hagyomány csak arról emlékezik, hogy a* Rákóczi forradalom után a’ törzs község feltűnő gyorsan szaporodott, úgy hogy egy évben 4o, 50. új ház is épült. 6 ^ kérdő pontra:

AJ név eredetéről sem köztudomás és hagyományból, sem Írott vagv nyomtatott emlékekből bizonyost tudni nem lehet. - A* nép túlnyomó véleménye az itt a' Törökök !s Keresztesek közt történt nagyobbszerü ütközettől,

400