Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
ARANYOS Aranyos község, Borsodvármegye Egri járásának kelet éjszaki határ szélién - kelet felől nyék, délfelől Ernőd, nyugat felől Harsány és Kisgyőr, éjszak felől Diósgyőr ’s Göröm- bö^Ly szomszéd községek határai között mint egy ezer lelket számlálva, egy igazi kellemes ’s regényes völgyben fekszik; ’s magyar ajkú nép lakja; ’s mikori alapittatása ’s népesit- tetése idejét, az adatok hiánya miá, homály fedi. E község »»Aranyos”-, hogy ezen nevezetét honnét vette, sem a korábban szülött egyénektől, sem pedig a községi irattárban léttező iratokból kivenni tudható; hihető azonban, hogy ezen elnevézését, gyönyörű fekvésétől sajátította. Hajdant e község s Jezsuita Szerzet tulajdona volt. Most e község’ a még máig is arányositatlan határának nagyrésze a Magyar Királyi Kincstár javait kiegészítő birtok; s az Egri Cs. Kir. Pénzügyi Igazgatóság jóváhagyás fentartása mellett, a Királyi Koronái Diósgyőri Tiszttség által kormányoztatik. E község határának nagy része erdő, s a vadászatra - hol nem ritkán nyúl, róka, ’s őz is található, a vadászoknak igen kényelmes mulató helyül szolgál. E község határában a csehvölgyi, Héviz, és csurgó forrásokból eredő ’s hajdant Aranyos községét a Jezsuiták bir- ta világban malmot is hajtott kis patakocska, a községet végig futja, ’s ünőd községén keresztül Szalonta nevű községnél a He jő folyammal egyesül. E község határának nyugati részén halad keresztül a Pest- gallicziai útvonal is, mellynek keleti részén egy igen pompás hármas völgyben máig is fenn áll keresztjével diszitve a Jezsuita Szerzet Kolostora; melly kolostor most már a kir: kincstár egyik regale jövedelmeit - mint utas szálloda - adja, ’s aranyosi csárda név alatt ismeretes. Jelen év előtt mintegy 35 évvel e helyet néhai Molnár Sándor kirrkor: Diósgyőri uradalmi Praefectus idejében, csakis keresztény vendéglősök lakhatták; most már azonban a többet igérés nyomán e Helynevek 25 Aranyos községből, Borsod megyéből. 3**
