Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
szent helyet Izraeliták lakják óvenkint haszonbér fizetés mellett. Aranyos községet, minthogy hajdant nagy rengeteg erdőség övezte körül, régenten Makkos Aranyosnak is nevezték. Most e községet nyugat, éjszak és kelet felől keríti félkörben csak erdő; délkelet ’s délnyugati *s nyugati része felől majd szöllőhegy, majd szántóföld *s rét, majd ismét szöllőhegy környezi; melly szöllő hegyek nevei Vamyos, Aranygomb és Meszes név alatt ismeretesek; hogy azonban e szöllő hegyek elnevezéseiket honnét vették, az adatrók rólla halgatnak, hihető hogy az Aranygomb szöllő hegy arany szinü szöllő termése után, a Meszes meszes izü bor termése után nyerhette elnevezését; mind három szöllőhegy azonban, meglehetős zamatú ’s izü fehér bort terem. A község nyugati részét még egy avas nevezetű őserdő vágás is keriti; az év Téli Szakában igen alkalmas Rókát vadászó hely. E község éghajlata tiszta ’s ekkép igen egésséges. E község határbeli szántóföldjei azonban a régmegpendi- tett, de a még ez ideig nem foganatosíttatott határbeli arányosítás miá végkép kisoványitottak ’s Termékenységeiket vesztették úgy annyira, hogy a legdusabb időszakban sem dicsekedhetnek közép terméssel; Rétjei azonban, mellyek Alsó Nagyrét, Szénásvölgy, Hőviz, Nagy és Kiscsehvölgy ’s Lencsés völgy a- latt isméretessek, meglehetős termékenységgel bírnak. Kelt Arany lŐó^1^ évi Május hó 30-án. Feljegyezte Tagányi János mk. Kohányi István községi hites jegyző Biró /Külzeten: Magyarhon Borsodvarmegye Egri Járás Aranyos község Hellynevek jegyzéke 271.sz.a./ XXX 35
