Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)

Helynevek

's egész Tobe rétig megy - ez alatt szinte egy nehány ortvány föld találtatik. - Végre

Répáshutta a kir. kor. Diós Győri Uradalom erdei közt létezik - és lakosai felső magyar országból származtak, és mint munkások letelepedve helységet alakította. - Ny©lve, magyar és tót.

án

Kelt Répás huttán October 3 1864.

Szlavkay János jegyző Biró Novak János X

XXX

RUDABÁNYA

Helynevek 38I

Rudo Bánya községből, Borsod megyéből.

Borsod megye Szendröi járásába nyugat felé fekszik Rudo Bánya, melly névén fordult elő telepítése óta. Mint hajdan bánya telepet a családok megmaradt nevei után Ítélve Gömör megye Rína völgyéből származott nép szállta meg. Mikor említetik a község neve először nem tudatik. Nevét hihető azon Rudo vagy Ruda pataktól nyerte melly o mély völgyü falu hegyeiből csörgedez és Disznós horváthon át a Szuha patakba Káliénak beszakad, vagy az érczel telt Rudo hegytől. Hajdan nevezetes és nagyszerű bánya telep lehetett miről tanúskodnak a sok elhagyott tárnák és a hegyekké magasodott érez salakok. - Ez előtt 10-15 évvel több ház építésénél öl vastag kőfalak fedeztettek fel, mellyok nagy és erővel feldúlt ópitmónyok romjait gyanittatják; az 1850 /.,./ biró kutat ásat- tatván ily romok közt közöl egy mázsa ónt talált. Hogy középkori telep volt mutatja a régi góth modorban épült hajdani egyház szentélyéből át alakított holv. hitv. ima ház mellyen egy régi vasajtón dombor müvei és gót Írással még e szavak olvashatók Casper Melchior Balthazar M. Maria hilf. - Az úr asztala előtt két veres márvány sir emléket koptat a nép lába egyik Saurer czimerévol. másik Percnyiével, ez utóbbin még enyi olvushntó: "Anno domini 1437 Hic obiit magnificus dux serenissimus filius Emerici do Perén serenissimi prineipis'^^

266