Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben - Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988)
Helynevek
/:régib adat szerint e sor után még olvasható volt: dapifero/21/ rum magister:/ ' 7 - A czimer egy ember fő melly egy koronán madár lábon áll, a másikon pedig a Saurer Család czimerével mely egy agya- ras disznó fejet mutat ez olvasható: Natus erat sexto nonas junii 15^ obiit autem octavo calendarum januarii anno 1576, Statuit vero monumentum hoc, frater sup/,../ egregius Fride/22/ ricus Sauer cum conjuge defuncti"/ 7 - A Saurer féle sir emléken e latin epitaphium olvasható: "Si rogitas quis sit tumulo conclusus in isto 0 Quicunque inde saepe meare soles. Ecce ego sum quondam Somolnoc natus Erhardus Qui patrio Saurer nomine clarus eram. Egregius Caspar Saurer Dorotheaque mater Me genuere arabo nobilitate graves. A primis annis fueram virtutis amator Nobile confirmans per mea facta genus. Maturus bello patriam defendere ab Hoste Cura erat illius proque salute mori. Post favente sacra mihi Majestate provisor In Saard et Sendnes sedulus extiteram Adque aliis virtus quoque me vexisset honores, Venisset letho serior hora meo. Sed quia sic placuit domino juvat esse sub umbra /23/ Ultima dum mundo fulgere orta dies."7 7 Emlitésre méltó hogy gróf Gvadányi Jósef tábornok és költő 1726. October 16an itt született és különösen Rontó Pál müvét itt irta melly 1793-ban adatván ki először Pozsonyban körülbelül 6O-8O éves korában tehát nyugalomba léptekor is itt lakhatott először, s csak úgy költözött később Szakol- czára, hol l801ben Deczember 21IV“n meghalt. S minthogy 1S° 382 Leopold által grófságot nyert di Guadagni Sándor marquis akkori Cs kir tábornok unokája volt és szinte katonai pályára neveltetett, s Rudo Banyán kincstári nagy szerű bánya kormányzóság létezhetett hihető atyja is mint kincstári fő bá- "va tiszt vagy katonai kormányzó lakhatott itt, s a vallási villongások idejében dühös harcz után dulathatott fel a te- •p, úgy hogy most ama hihető számos nagy épületekből semmi 267
