G. Jakó Mariann - Hőgye István: Választási dokumentumok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban 1848-1948 - Acta Archivistica 6. (Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ Sorozatunk legújabb, 1998-ban immár harmadik kötetével a választások történetének feltárásához kívánunk hozzájárulni. 1848-tól, a rendi képviselet népképviseletté alakulásától mutatjuk be a választások előkészítésének, lebonyolításának legjellemzőbb megyei dokumentumait. Mivel Árva Ferenc és Rózsa György tollából az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc megyei iratairól megjelent egy hasonló kiadványunk, a két „Acta" kiegészíti egymást, értelmezhetőbbé teszi ezt az időszakot. A szerzők a kutatást két fő vonalon végezték, anyagfeltárási, bemutatási rendszerük is erre épül. Egyrészt az országgyűlési képviselőválasztásokra, másrészt az önkormányzati (megyei, városi, községi) testületek választására válogattak anyagot. Lényegesen nagyobb iratmennyiség állt rendelkezésükre - és ez tükröződik is a válogatásban az előbbire vonatkozóan, még szórványosan maradtak fenn a korabeli bíróválasztás és általában az önkormányzati testületek választásának dokumentumai. A választások a társadalom politikai mozgásának kiemelkedő eseményei voltak, de nem volt cél a kötetben e politikai csatározások részletes bemutatása. Az országgyűlési választások előkészítésére és lebonyolítására szervezett „középponti választmány"-ok anyagában legtöbbször csak a választói névjegyzékek és a választási jegyzőkönyvek maradtak fenn, így magának a választmánynak a tevékenysége nem mindig követhető nyomon. G. Jakó Mariann és Hőgye István a bevezető tanulmányban ismertetik a választások törvényi szabályozását, ezzel segítve a dokumentumok értelmezését, értékelését. Öszszességében egy évszázad 94 dokumentumát tekintheti át az olvasó, s ennek ismeretében alkothat önálló véleményt a magyar történelem e nagyon sokszínű, eseménygazdag korszakáról egy jelentős közéleti esemény, a társadalmi élet egy különleges szelete kapcsán. Az 1848-1948 közötti időszak a választások történetében is egy áttekinthető, többpártrendszerre épülő korszak volt, amelyet egy négy évtizedes, más jellegű választási rendszer és politikai „felépítmény" követett. Ennek fontos elemeként 1949 elején megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront, amelynek feladata az egypártrendszer kereti közötti választások lebonyolítása volt. 1949-ben a választási ciklus lejárta előtt új választásokat tartottak, amelyek hűen tükrözték a változásokat: a népfrontos listán közös