G. Jakó Mariann: A magyar-szlovák lakosságcsere és előzményei 1945-1948 - Acta archivistica 2. (Miskolc, 1995)
Dokumentumok
26. DOKUMENTUM „Jaj annak a neiazetneh, anci)ittk liai ■némán tinit »reüt pusztulásai-“ Szív a szívhez. Testvér, kin drága finom a ruha, Kinek terítve áll az asztala, Kit minden óra uj örömre küld, Tudod-e, hogy ki az a menekült? — Kopottruháju, fáradt, büszke hős, A szenvedéssel testvér ismerős, Ki könny, nyomor és üldözés alatt A szent hazához végig hü maradt! E jó hazához, mely imé neked Ad szép ruhát, ád puha kenyeret S a hős jutalmul tudod mit kapott? Tömeglakást, piszkos, hideg vaggont! — Nem érzed-e, hogy tartozol neki Mindennel, mivel két ke2ed teli? Ugy e tudod, hogy ki kell nyújtanod Kezed, hogy fölkarold a roskadót? Ugy-e, hogy éget téged is a könny? S nem tart rabul egy önző, rut közöny? — Te ifjú lány, ki a színházba méssz, Kinek az élte pergő tiszta méz, Tudod-e, hogy ott a vaggon között Liliomtársad rongyba öltözött? Nem zavarja-e sok kis árnyalak Illatos, szép, meleg világodat? Fehér kis szived dobbanjon bele, Hogy a vaggon könnyekkel van tele!! — Boldog mámorban élő emberek, Ébredjetek, hamar ébredjetek! Rombol az Ínség, sir a sok vaggon ,,Angyalkezeddel jöjj óh irgalom!!!“ Balogh Tiyörgyné. 64
