G. Jakó Mariann: A magyar-szlovák lakosságcsere és előzményei 1945-1948 - Acta archivistica 2. (Miskolc, 1995)
Előszó
sertést hoztak magukkal. Látva az óriási takarmányhiányt a püspöki hivatal - a MÁK segítségével 26 q szálas takarmányt vásárolt és adományozott a menekülteknek. Abaúj vármegyében 1947 áprilisában már 1357 fő menekült tartózkodott. Különösen sokan Abaújszántón (141 fő), Göncön (124 fő), a Hidasnémeti körjegyzőség területén (186 fő) és Szikszón (194 fő).32 A zempléni körzetben január végén emelkedett meg ugrásszerűen a menekültek száma. A főkapitányság jelentése szerint a határ másik oldalán a deportálás január 22- én indult meg. Ekkor Lelesz községből 70, Perbenyikből 27 családot elszállítottak, az utóbbiban még 60 fő kapott behívót. Ennek következtében Ricsére kb. 200 menekült, Lácára 40, Nagyrozvágyra 60 személy szökött át. ' Borsod-Gömör vármegye alispánja nagyszámú menekültet szeretne elhelyezni a borsodi iparvidék üzemeiben, de a Diósgyőr-Vasgyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, a Szénbányák Területi Igazgatósága egyaránt elutasították kérelmét, mondván, hogy „szigorú felvételi tilalom van életben."33 A hatósági segélyező tevékenység mellett még arra is akadt példa ezekben a napokban, hogy magánszemélyek indítottak gyűjtést a menekültek részére. Több járásból vannak adataink: a bódvaszilasi járásban 533,40 Ft, a szikszói járásban 582,70 Ft, az abaújszántói járásban 1338,60 Ft, az Encsiben 922,30 Ft gyűlt össze megsegítésükre. * * * A deportálások miatt megszakadtak a két állam közötti tárgyalások. 1947. január 7-én a csehszlovák fél diplomáciai jegyzéket küldött Magyarországnak, melyben kérte a tárgyalások folytatását, valamint azt, hogy az áttelepülők számába a már áttelepülte- ket és a menekülteket ne vegyék számításba. A magyar válasz egyértelmű volt: amíg a deportálások folynak, semmilyen tárgyalást nem tart időszerűnek. 1947 tavaszán azonban a megváltozott nemzetközi helyzetben egyre erősödött az a gondolat, főleg az MKP-n belül, hogy félre kell tenni a korábbi vitákat és fel kell újítani a tárgyalásokat. Hamarosan létre is jött a megállapodás a lakosságcsere folytatásáról, átszervezték a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságot, melynek vezetője, a magyar érdekek következetes képviselője, Jóczik Lajos államtitkár lemondásra kényszerült. A lakosságcsere lebonyolítására, az áttelepülők fogadására és elhelye'zésére helyi kirendeltségeket szerveztek a ország érintett területein, az 1. számút Miskolcon. (Később az itteni személyzetből szerveződik meg a bánrévei határállomás kirendeltsége, ami áprilistól önállóan működik.) A kirendeltség megszervezésére a minisztériumból Tassy osztályvezető kapott megbízást, tőle a kirendeltség vezetését Pliskó József, majd r ! 32B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 2/a. 3651/1947. 33B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 104/b. 2508/1947. 19
