Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - LUDWIG HÜTTL: A török elleni háborúk a Német-Római Birodalom szemszögéből (Ford.: Aszmann Mária)
a külső szövetségek is mindig újra óvták a bécsi udvart. Ezért alig tűnt lehetségesnek az oszmán világbirodalommal szembeni teljes erőkibontakoztatás, és annál sürgetőbb volt a kompromisszumok keresése, mely a vitatolt vasvári békét is (1664-ben) megmagyarázza. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk: mindaz, amit a német birodalmi rendek, tartományi rendek és alattvalók a török elleni védekezésben tettek, mindenképpen pozitívan értékelendőek, mégis a legnagyobb terhet és a legnagyobb áldozatot emberéletben és dologi értékekben Magyarországnak, a Szent-István-i korona országának kellett viselnie és hoznia két hatalom, két vallás és két kultúra határán. Jegyzetek 1 Das Osmanische Reich und Europa 1683 bis 1789: Konflikt, Entspannung und Austausch. Szerk. és bevezetőt írta: Gernot Heiss és Grete Klingenstein. Wiener Beiträge zur Geschichte der Neuzeit, 10. köt. München, 1983. 9. p.; V.o.: Karl Teply: Das österreichische Türkenkriegszeitalter. In: Die Türkenkriege in der historischen Forschung. Szerk.: Zygmunt Abrahamowicz Vojtech Kopcan - Metin Kunt - Marosi Endre - Nenad Moacanin - Constantin Serban - Karl Teply. Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, 13. köt. Wien, 1983. 5-51. p. 2 V.ö.: Filiz Yenisehirlioglu: Western influence on the ottoman architectura in the 18th Century. In: Das Osmanische Reich... Szerk.: Gemot Heiss és Grete Klingenstein (lsd.1. jegyz.) 153-178. p.; Mischaila Stajnova: Neue Richtungen im künstlerischliterarischen Schaffen der osmanischen Türkei zu Beginn des 18. Jahrhunderts. U.o. 179-193. p.; Snezka Panova: Zum Handel der Länder Südosteuropas mit dem übrigen Europa im 17.und 18. Jahrhunderts. U.o. 194-206. p.; Osterreich und die Osmanen. Az Österreichische Nationalbibliothek és az Österreichisches Staatsarchiv közös kiállításának katalógusa. Wien, 1983. 3 Stefan Schreiner: Kara Mehmed Paschas Bericht über seine Botschafts reise nach Wien 1665/66. In: Die Osmanen in Osteuropa. Erinnerungen und Berichte türkischer Geschichtsschreiber. Szerk.: Stefan Schreiner. Graz, Wien, Köln, 1985. 187-196. p.; Karl Teply: Türkische Gesandte nach Wien (1488-1792). In: Österreich in Geschichte und Literatur, 20. köt. 1976. 1432. p.; U.ó: Kaiserliche Gesandschaften ans Goldene Horn. Stuttgart, 1968.; A. Huber: Österreichs diplomatische Beziehungen zur Pforte 1658-1664. In: Archiv für Österreichische Geschichte 85. köt. Wien, 1898. 556. p. 4 Alfons Lhotsky: Privilegium majus, Geschichte einer Urkunde. Wien, 1957. 5 Karl Otmar von Aretin: Heiliges Römisches Reich 1776-1806. Reichsverfassung und Staatssouveränität 2 köt. Veröffentlichungen des Instituts für Europätische Geschichte Mainz, 38/I. és 38/II. köt. Wiesbaden, 1967.
