Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - LUDWIG HÜTTL: A török elleni háborúk a Német-Római Birodalom szemszögéből (Ford.: Aszmann Mária)

támadás megtörténtéhez és finanszírozásához. Annak ellenére, hogy az Oszmán Birodalommal és az iszlámmal szemben elutasító magatartást tanúsítottak, mégis viszonylag jó információkkal rendelkeztek a Német Birodalomban - ahogy a fennmaradt iratok tükrözik - az Oszmán Birodalom felépítéséről, a timárrendszerről, a katonai rendszerről és a vallási világ- és értékrendről.

56 57 A 80-as évektől, Magyarország visszahódításától a 17. század végéig és különösen a 18. század első felében a törökökről alkotott kép megváltozott. A Nyu- « gat és a keresztény vallás győztesnek bizonyult. A császár, a fejedelmek, tábornokok és nemesek, akik a török elleni háborúkban részt vettek, antik győztesek ruháiban és megjelenésében ábrázoltatták magukat. Lábaiknál legtöbbször egy legyőzött, megláncolt török feküdt. A győztesek Jupiterként, Apollóként 59 vagy Herkulesként voltak láthatók , a törököt mint Hydrát vagy Nemeai oroszlánt ábrázolták lábaik előtt. Allegóriákban és történelmi képekben, mint a München melletti Schleißheim kastélyban, a török zsákmány bemutatásában

60

, dalban és irodalmi müvekben örökítették meg a győzelmet. II. Rudolf császár győzelmeit Hans von Aachen dicsőítette már az ún. „Langer Türkenkrieg" (A hosszú török elleni háború) c. művében, és Tiziano megfestette a Lepantói csatát. A prédikátorok a győzelmet ugyanúgy üdvtörténeti szempontból interpretálták, mint annak idején a fenyegetettséget. Isten megsegítette a bűnösöket és irgalmas volt irántuk

61

, őt illeti egyedül hála és dicséret. Isten megáldotta a császár, a fejedelmek, a nemesség törekvéseit. Az abszolutista uralkodó Isten kegyelméből viselt tiszte újólag megerősítést nyert. A törökökről alkotott kép csak a 17. század végétől, a Kelettel való tudományos kapcsolat, elsősorban francia, angol és holland orientalisták és arabkutatók hatására, valamint a 18. században a felvilágosodás toleranciaeszméje nyomán objektivizálódott. A Német Birodalom súlyos fenyegetettségének megszűntével a keleti életforma eredeti elutasítása a rokokóban csodálattá, sőt rajongássá váltózott. A törökökről alkotott kép - ahogy azt a legújabb kutatások mutatják nem volt egységes, és a mindenkori politikai, vallási és kulturális áramlatok jelentékeny befolyást gyakoroltak rá. Bécs, a birodalom egykor oszmánok által fenyegetett határvárosa Magyarország visszanyerésével és az oszmánok fölött aratott győzelemmel a birodalom politikai és kulturális központjává vált. Mindehhez jelentősen hozzájárult a cseh tartományok anyagi és pénzügyi ereje, melyek pénzszolgáltatásaik és csapatállításuk által nagymérvű áldozatkészségről tettek tanúságot. A cseh tartományok pénzügyi szolgáltatásainak nagysága összehasonlítva az osztrák tartományokéval 2/3 az 1/3-hoz arányú . De nem alábecsü-