Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - LUDWIG HÜTTL: A török elleni háborúk a Német-Római Birodalom szemszögéből (Ford.: Aszmann Mária)
keresztények megromlott erkölcsét tekintetlék. A keresztények nem éltek hitük szerint. A keresztények bűnei Isten büntetését vonták maguk után: az oszmánok betörését. Hisz „az abc-ben az S után a T következik, a bűn (Sünde) nyomában a török (Türke)" - mondta Abraham a Sancta Clara. 45 Ezért erkölcsi javulásra szólított fel, az életmód megváltoztatására, a keresztény fejedelmeket összefogásra, minden keresztényt imádságra és áldozathozatalra, hogy Isten újra kegyes legyen a keresztények iránt és győzelemre segítse őket, mint annak idején, 1571-ben Lepantónál, 1664-ben Szentgotthárdnál 46 és 1683-ban Bécsnél. A birodalom fogjon össze a császárral az oszmán ellenséggel szemben, és a keresztény katonák mutassák meg „halált megvető bátorságukat". Az esetleges ellenvetéseket megelőzendő a prédikátor biztosított afelől, hogy a Habsburg-ház egyetlen német fejedelemnek sem fogja meggörbíteni egyetlen hajszálát sem, és semmiképp sem kísérli meg hatalmát növelni, hanem csupán Isten tiszteletét, az egyház javát, a Német-Római Birodalom jólétét és Németország védelmét tartja szeme előtt. 47 Ahogy XI. Ince pápa vagy Marco d'Aviano páter pápai legátus 48 , úgy Abraham a Sancta Clara páter is - hogy csak néhány nevet említsek - úgy látta, hogy az oszmánok elleni harcban a keresztes háború gondolata éled újjá. A harc célja Konstantinápoly/Isztambul, „a kelet pompás uralkodónője", valamint az oszmánok uralta Szentföld visszaszerzése legyen. „Véres könnyeket" kell hullatni, mert az még az oszmánok kezén található. 49 Savoyai Jenő herceg 50 bécsi Belvedere kastélya is keleti tájolású: a tekintet innen - ahogy az építészeti pragmatikájában szerepel - Konstatninápoly kapujára vetődjön, a nagy célra, mely túlmutat Magyarország visszahódításán is. Hisz mindaddig, míg Konstantinápolyt be nem veszik, Magyarországot mindig újra veszélyeztetni fogják. Az isteni segítségnek viszont meghatározó jelentősége van ebben, mely Mária, a szentek és az angyalok közbenjárásával könyöröghető ki - ez tipikusan ellenreformációs program. 51 Egészen tudatosan hoztak létre 1683, Bécs felszabadítása után és a Magyarország visszahódítását követő években Bécs körül egy sor Mária-kegyhelyet, és Mária segítségére utalva a Savoyai Jenő herceg és az oszmánok közt előzőleg zajlott csatákban, 1697-ben I. Lipót császár Bécsbe hozatta a mély tisztelettel körülvett máriapócsi magyar kegyképet. 52 Sokhelyütt tartottak imádságokat, prédikációkat 53 , körmeneteket és zarándokutakat a török veszély megszűnéséért, és harangoztak is ugyanezért. 54 Nemcsak a közvetlenül veszélyeztetett szomszédos területeken, hanem a birodalom különböző katolikus térségeiben is jelentős szerep jutott a török veszély megemlítésének az ellenreformáció keretében elmondott prédikációkban és kiadott katekizmusokban, pasztorálisokban, röpiratokban és könyvekben. Megvitatták a birodalmi hadügyi rendszer 55 reformjavaslatait is, hogy elegendő eszköz álljon rendelkezésre egy sikeres védekezés és sikeres ellen-
