Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában
A török által - igaz, hogy csak nagyon hiányosan és háborús körülmények között - képviselt Iszlám kultúráról Germanus Gyula és Goldziher Ignác műveiből bőséges ismeretanyagot szerezhetünk. Ennek magyarországi, szűkebben baranyai megnyilvánulását Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazása 1660-1664 (Fordította és jegyzetekkel ellátta Dr Karácson Imre, Budapest 1904.) c. könyvéből ismerhetjük meg. Ugyancsak felhasználtam Salamon Ferenc: Magyarország a török hódítás korában című (Bp. Franklin Társulat kiadásában megjelent) könyvet. A különböző provinciákhoz tartozó ferences szerzetesek életét a különböző egyháztörténeti munkákon kívül Dr. Szabó György Plusz: Ferencrendiek a magyar történelemben (Adalékok a magyar ferencrendiek történetéhez) című műve mutatja be. Az ún. bosznita ferencesek életét és működését ismerteti P. Unyi Bernardin O.F.M.: A mohácsi ferencesek története (Gyöngyös 1953.) c. könyvében, valamint Stjepan Srsan: A horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek szerepe Baranyában a 18. század elejéig (Baranya Történelmi és Honismereti Folyóirat IV. évf. 1991.1-2. szám 152-164. p.) c. munkájában. A reformáció (és ellenreformáció) kulturális szerepe HómanSzekfü: Magyar Történet c. - ma is alapozónak tekinthető - műben bőven ki van fejtve. Emellett erről is ír Nagy Géza: Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéhez c. műben (Bp 1985). Ugyancsak értékes adatot nyújt ehhez Ruzsás Lajos: A tolnai főiskola történetéhez címen a Csizmadia Andor által szerkesztett: A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből 1367-1967 c. tanulmánykötetben (115-116. p.). Az unitárius néven Erdélyben egyházzá szerveződő ún. antitrínitariusok baranyai működésére az egyéb - pl. alább említendő jezsuita - forrásokon kívül Kopasz Gábor: A pécsi unitáriusok és főiskolájuk a XVI-XVII. században címen ugyancsak a fenti tanulmánykötetben 69-73 p. alatt megjelent tanulmánya ad értékes forrást. De nagyon érdekes és értékes forrás a Németh S. Katalin által sajtó alá rendezett Válaszúti György: Pécsi Disputa, (Akadémiai Kiadó 1981.) c. munkája, és annak bevezetőjeként Dán Róbert által írt tanulmány. A korszak kutatására felhasználható a Scheiber Sándor által szerkesztett Magyar-zsidó Oklevéltár X. kötete, noha Baranyára vonatkozóan csak az Evlia Cselebi által leírtak találhatók benne. Egészen új - összefoglaló munkákban még fel nem használt forrásanyagot találunk a korszak kiváló jezsuita kutatójának - Fricsy Ádám S. J.-nak forrásközléseiben és tanulmányaiban. így jelentős Fricsy Ádám: Pécs a XVII. század derekán. Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1984. 179-207. p.) c. forráskiadványa, Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629 c. tanulmánya és forrásközlése (Baranyai Levéltári Füzetek 17. Pécs, 1982). A leglényegesebb és leghatalmasabb új forrásanyag a Keserű Bálint által szerkesztett Adattár a XVI-XVIII századi szellemi mozgalmaink történetéhez 26/1 ós 26/2 számú kiadványsorozatban az Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók 1609-1616 1/1 és u.a. 1617-1625 I/2 cím alatt megjelent 518 levél, amelyeket Balázs Mihály, Fricsy Ádám, Lukács László, Monok István rendezett sajtó alá (Szeged 1990.). Ezek a levelek szinte kimeríthetetlen forrásai az adott korszak történetének, és ezekből egészen új színt kapunk a korszak kulturális képéhez, az emberek életéhez. Jelen tanulmányom fő forrásaként ezeket a leveleket használtam fel, illetve az ezekből sugárzó kulturális képet igyekeztem bemutatni.
