Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában
A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában Rajczi Péter Ha a török uralom előtti Baranya kulturális életét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az mindenben megfelelt az akkori Európa kulturális képének. A kultúra letéteményese itt is az egyház, akkor még a nagy nyugati egyházszakadás előtti római egyház. Az államalapítás korabeli bizánci egyháznak nagyobb kulturális hatása nem volt, illetve annak a megnyilvánulása csak kis mértékben maradt fenn. A kulturális élet jelentős bázisai voltak már Szent Istvántól kezdve nálunk is a szerzetesházak. Baranyában a magyar középkorban, tehát az államalapítás és a török uralom közti időben a bencéseknek hat, az ágostonrendi kanonokoknak négy, a Baranya megyei (Jakab hegyi) eredetű pálosoknak öt, a domonkosoknak három, a ferenceseknek három kolostoráról tudunk. Emellett több helyen megtaláljuk a vrani (aurániai) perjelség alá tartozó, később máltaiaknak nevezett lovagokat. Az apácák közül a domonkosrendi apácákról van biztos ismeretünk. A Nyulak szigeti (Margitsziget) domonkos apácáknak jelentős birtoka is volt Baranyában. Létükről tudunk, de helyüket még nem sikerült azonosítani az Ágoston-rendi remetéknek, valamint a karmelitáknak. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kolostorok mindenütt oktatással is foglalkoztak, és iskoláikban nemcsak a maguk részére képeztek utánpótlást, hanem jelentős számban oktattak világi ifjakat is, olyan kép bontakozik ki előttünk, amely korának megfelelő, sőt néha azt meghaladó kulturális életet mutat, és amely kulturális élet központja lesz majd Pécs, a püspöki város. Pécs - Quinque Ecclesiae - az államalapítás óta a magyar állam egyik legnagyobb és kulturális szempontból is egyik legjelentősebb városa. Szent István királyunk szervező munkája eredményeként lesz Pécs püspöki székhely, és még ő nevezi ki az első magyar származású püspököt - aki a francia származású Bonipertust követi és aki Pécs második püspöke -, Maurust, akit Pécsett majd Szent Mór püspökként tisztelnek. A püspöki székhely egyúttal kulturális központot is jelentett, hisz itt működött a káptalani iskola is, amelynek falait mostanában tárták fel a Basilliea minor rangot viselő székesegyház mögött. Nem véletlen, hogy Vilmos püspök és Nagy Lajos királyunk Pécsett alapítják meg 1367-ben azt az egyetemet, amelynek alapító oklevele kísérőlevelében az engedélyt adó Orbán pápa leszögezi, hogy Pécs a tudományok magvainak terjesztésére kiválóan alkalmas.
