Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században

^ezkere-i Riyâzî. Zeyl. MTA Könyvtára, Keleti Gyűjtemény (a továbbiakban: MTAKKGY) Török Kéziratok O. 238. 108v. 47

Tezkere-i Su'arâ al-Esrâr Dede. MTAKKGY Török Kéziratok Qu 42. 97.r. "^Tezkere-i Sâlim. Istanbul, 1315/1897. 447. ^ezkere-i Su'arâ al-Esrâr Dede 97.r. ^ezkere-i Salim 447. 51

Tezkere-i Riyâzî. Zeyl. 108. v. . ^Zakir Sükri Efendi: Die Istanbuler Dervischkonvente und ihre Scheiche (Mecmu, a-i tekaya) Nach dem Typoskript von Megmed Serhan Tayçi hrsg. von Klaus Kreiser. Freiburg im Breisgau, 1980. 31. M

Abdülbaki Gölpinarli: Melâmilik ve melâmiler. Istanbul. 1931. 175. M

A Gölpinarli: i.m. (1983/194. M

K. Dobraca: i.m. 515-516. ^ÜYATOK Giresun, Ordu, Rize. Ankara, 1980. No. 368, 369, 374, 375, 376, 378, 380, 381, 382, 396. 57

Evlia Cselebi: i.m. 235. ^Szörényi László: Valahány török bejt. Irodalomtörténeti Közlemények 1976. 706-713. 59

Az eredeti mű címe: Ânvâr ai-'asikîn (Isten szerelmeseinek fényei). Számos kézirata mellett a múlt században többször is kiadták nyomtatásban. 1986-ban pedig latin betűs, némileg egyszerűsített török nyelvű kiadása is megjelent. A 17. századi magyar fordítás: Machumet Propheta, Vallásán levő egy fő írástudó Doctornac írásából Törőkből Magyarrá fordítatott Kőnyw, mellyet Envarul Asikinnac hinac. Hazi János áltál. Cassan, Sultz Daniel áltál, 1626. Ez a kultúrtörténeti szempontból igen érdekes mű, az eredeti török szöveggel összevetve, remélhetőleg belátható időn belül ismét napvilágot láthat. ^Pecsevire (helyesebben: Pecsujlu) Id.: Thury József: Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. In: Századok 26. 1892. 395-410, 476-488, 560-579, 658-678, 740-746. és Franz Babinger: Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke. Leipzig, 1927. 192-195. Mahmud Terdzsümánra és munkájára Id.: György Hazai: Notes sur le „Tarih-i Ungurus" de Terdzumân Mahmud. In: Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 13. 1961. 71-84. és Josef Matuz: Die Pfortendolmetscher zur Herrschaftszeit Sülaymans des Prächtigen. In: SüdostForschungen 35. 1975. 49-51. Mahmud Terdzsümán krónikájának népszerű magyar nyelvű kiadása: A magyarok története. Tarih-i Üngürüsz Madzsar Tarihi. Ford.: Blaskovics József. Budapest, 1982. 32-432. 61 Keserű Bálint (szerk.): A magyar könyvkultúra múltjából. Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése. Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 11. Szeged, 1983. 223.