Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században
the Khalwati Order of Dervishes In: N.K. Keddie ed.: Scolars, Saints and Sufis. Muslim Religious Institutions in the Middle East since 1500. Berkeley-Los Angeles- London, 1972. 275-305. "^Eleddig 10 munkáját ismerjük. Hatnak fennmaradtak kéziratai, illetve másolatai, négy művéről csupán utalásokból tudunk. Vö.: M. Okovic, i.m. 206. 31 Bosnali Seyh Ali Dede, Islamda hikmetler ve illetler. Terc. Ahmet Faik Arslantürkoglu. Istanbul, 1985. 32 Türkiye Yazmalari Toplu Katalugu (a továbbiakban: TÜYATOK) 07. Antalya. Istanbul, 1982. 88. 33 Târih-i Peçevî II. Istanbul, 1283/1866. 219. TÜYATOK Istanbul Süleymaniye Yazmalari Merkezi. Ali Nihat Tarlan Dermesi. Ankara, 1981. 113., Manfred Götz: Verzeichnis der orientalischen Handschriften in Deutschland. Bd. XII. 4. Türkische Handschriften. Wiesbaden, 1979. 424-425., F. Edhem Karatay: Topkapi Sarayi Müzesi Kütüphanesi Türkce Yazmalari Katalogu II. Istanbul, 1961. 71-72. ^Josef Blaskovic, Arabische, Türkische und Persische Handschriften der Universitätsbibliothek in Bratislava. Bratislava, 1961. 365. ^Kinali-zade Hasan Celebi, Tezkiretü' s-Suarâ. I. Ibrahim Kutluk ed. Ankara, 1978. 475-476. 37 A mű címe: Fath-i kal'a-i Belgrad. Istanbul Kütüphaneleri Tarih-Cografya Yarzmalari Katalogu I. Istanbul, 1944. 255. és Agah Sirri Levend, Gazavátnámeler ve Mihaloglu Ali Bey'in Gazavâtnâmesi. Ankara, 1956. 39. ^A Szigetvárral kapcsolatos műveket összegyűjtötte Hüseyin Yurdaydin. Sigetvarnameler. In: Ankara Üniversitesi llahiyat Fakültesi Dergisi 1952. 2-3. 124-136. j9 Cevat Izgi kollégámnak, az isztanbuli Iszlám Történeti Művészeti és Kulturális Kutatóközpont munkatársának 1988. szeptember 22-i szíves szóbeli tájékoztatása, amelyért itt is köszönetet mondok. ^Haas, Baranya. Pécs, 1845. 336-339. és J Hammer-Purgstall: A pécsi főtemplomban található keleti feliratokról. In: Magyar Acadómiai Értesítő, 1844. 56. skk. 41 A magyarországi iszlám miszticizmussal ós a mevlevi dervisekkel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeimet már korábban összefoglaltam röviden. Ld. 16-17nci Asirlarda Macaristan'da Tasawuf ve Mevlevilik. In: First International Mevlana Congress 3-5. May 1987. Papers. Konya, 1988. 221-231. ^Abdülbáki Gölpinarli: Mevlânâ' dan sonra Mevlevîlik. Istanbul, 1983. 247. ^Evlia Cselebi: i.m. 232-233. ^Gerő Gy.: i.m. 53. skk. és Uó.: Pécs török műemlékei. Budapest, 1960. 23-24. tó A Gölpinarli: i.m. 336.
