Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században

E türbe különös jelentőségét köztudottan annak köszönhette, hogy az 1566-os ostrom idején Szigetvár falai alatt vesztette életét Szulejmán szultán, akinek belső részeit itt temették el. A szultán itt földbe helyezett testi maradványai fölé emelt sírkápolna a hódoltság egész ideje alatt kegyhelynek és zarándokhelynek számított, amelyet messzi földről kerestek fel szentéletű vándorok. A türbe a melléje épített mecsettel és rendházzal (zaviye) idővel a környék vallási-kulturális központjává nőtte ki magát. A szigetvári bégnek és kádinak 1576. március 9-én írott rendeletből értjük, hogy a türbe mellé ekkortájt építhették a mecsetet és a derviseknek otthont adó rendházat is. A Porta óhaja azonban az volt, hogy a mecsetben a pénteki istentiszteletet is meg lehessen tartani, ezért elrendelték, hogy a bég és a kádi intézkedjék hatib kinevezéséről, akinek nevét küldjék meg a Poron tára, hogy ott kiállíthassák számára a kinevezési okiratot. Egy ugyancsak március 9-én kelt és Szokollu Musztafa budai pasának írott parancsból újabb értékes információkat szerezhetünk a türbéről. A rendeletből megtudjuk, hogy a türbét és vélhetőleg a körülötte lévő vallási építményeket is palánk védte. Nem tudni pontosan, de feltehetőleg a palánkot is ekkoriban építhették, vagy ha korábban is épült, legénysége ekkorra már megfogyatkozhatott. Mindenesetre Ali szigetvári bég levelében arról értesítette a Portát, hogy a palánk védelmére 50 személyt kellene összeírni. Mivel ez igen költséges lett volna, a Portán úgy döntöttek, hogy a bég a szigetvári külső palánk legénységéből he21 lyezzen át elegendő katonát a türbét védő palánkba. Forrásainkból úgy látszik, a palánk őrsége a későbbiekben is 50-60 fő körül lehetett. Egy 1620. január végén-február elején készített defter szerint a türbét ekkor 26 várvédő janicsár (müstahfiz) és 37 várkatona (azab) őrizte. A 26 22 müsztahfiz egy napi zsoldja 224 akcse, az azaboké pedig 267 akcse volt. Tehát a türbe védelmére tartott katonaság egy évi zsoldja 173.814 akcsét tett ki. Csak az összehasonlítás kedvéért említem meg, hogy Pécs városának 200 fejadó-fizető23 jétől behajtható egy évi dzsizjeadó 1565-ben csupán 10.000 akcse volt. Az őrség zsoldjához viszonyítva elenyésző a hat türbeszolga napi 55 akcsés fizetése. Közülük Merni Dede prédikátor (vâ'iz) kapta a legtöbb napidíjat, 15 akcsét. A két kisebb egyházszolga, Ahmed Halife és Merni Halife türbedár együttes fizetése is alig haladta meg a prédikátor napi bérét, hisz Ahmed Halife 7 akcséért teljesített szolgálatot a türbében. Persze, ha meggondoljuk, hogy a palánk őrzésére kirendelt várvédő katonák jelentős része is csak 6-7 akcsét kapott, az egyházszolgáknak nem lehetett panaszra okuk. Bármennyi volt is napidíjuk, bizo-