Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében

leveleiket lőszerért, építési anyagokért, mesteremberekért, pénzért, nem utolsó­sorban pedig katonaságért a haditanácshoz, a segítség csak csurrant-cseppent. Miután a felszabadító hadak élelme elfogyott, a tábor augusztus 9-én délben felkerekedett, s ki-ki várába távozott. Haym szerint ennek oka semmi más nem volt, csakis az éhség, mivel elindulásukkor éretlen gyümölcsön és mocsárvízen kí­vül semmi élelemhez sem juthattak már, még egy falat kenyérhez sem. De a gyorsan és lelkesen megkezdett építkezéshez is hamar elfogyott a kevéske pénz és anyag. E nyomorúságos helyzet miatt a munkálatokhoz kirendelt parasztok sem voltak hajlandók robotolni, sem épület- és hídfát faragni, ill. fuvarozni. A várba parancsolt 300 haramia is elszökdösött, úgyhogy a tábor bontásakor mind­össze néhány száz német katonát és lovast hagytak hátra némi száraz kenyérrel. A Babóesán maradt helyőrség keserűen szemlélte a sereg távozását pénzért, kölcsönökért könyörögve, hogy a falvakban valami élelmet vehessenek maguknak. Haym nyomatékosan kéri a főherceget, mielőbb rendeljen a várba friss haramiá­kat, lovasokat és német katonákat, mivel az ideiglenesen, 2 hónapra ott hagyot­tak nagy része már családos és Kanizsán vagy a végházak körül végleg letelepedett, sőt szántókat és réteket is művelnek. Javasolta, fogadjon fel a főher­ceg 6 új vajdát azzal a megbízatással, hogy szerződtessenek „friss" haramiákat, olyanokat, akik hajlandók lennének Babóesán megtelepedni, maguknak kis házat építeni, s így magukat mindennel ellátni. Kéri 200 huszár verbuválását is. Legsürgősebbnek az élelem- és munícióraktárak, valamint a katonai szállás új­jáépítését tartja, hogy a lisztet ne kelljen sütésre a falvakba küldeni, s az elrablás veszélyének kitenni. Az ajtókra, kapukra vasalást, szeget és zárakat kér, a felvo­nóhídhoz láncot és mindenféle szerszámot, bárdot, fűrészt stb., hogy mindent biz­tonságosan be lehessen majd zárni. Kéri kovácsok, ácsok, lakatosok küldését, mert Kanizsa környékén nincs szabad munkaerő. Az elkövetkező hónapok levelezése is túlnyomórészt a babócsai építkezéssel és ellátással kapcsolatos problémákat részletezi, miközben sorra érkeznek Kanizsára és Babócsára a kémhírek, melyek szerint a török Babócsa visszafoglalására ké­szül. Augusztus 14-én, 21-én, majd 25-én Frinczl Mihály ottani várkapitány is egyre kétségbeesettebben sürgeti Babócsa félbemaradt építkezésének folytatását és ka­tonasággal való megerősítését. Bűn és gyalázat, írja, ahogy a vár ellátása, építése körül a dolgok folynak, mert egy olyan ember sincs itt az ácsokon kívül - akik

Next

/
Thumbnails
Contents