Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében

a török tudomást szerzett vonulásukról, s 29-én éjjel felgyújtotta, majd elhagyta Babócsát. Midőn reggel 8 óra körül a sereg a várhoz ért, az olyannyira égett, hogy oltásra nem is gondolhattak. így a várban csak kevés használható fegyvert találtak, mert azok fa részeit is elpusztította a tűz. Jelentése végén Haym megemlíti, hogy másnap tovább indulnak Barcs elfoglalására. A török azonban ott sem várta be őket. így a magára hagyott erősséget - miután az ágyúkat elvontatták - az egyesült hadak felgyújtották. Haym megállapítja még, hogy Babócsával és Barccsal együtt mintegy 300 falu került vissza a kereszténység szolgálatába, ám a várakat újra fel kell építeni, s hadinéppel, munícióval és elegendő élelemmel ellátni. Babócsával kapcsolatban beszámol arról, miként töltötte fel e leégett várat Kanizsáról és a környező erősségekből összeszedett lovasokkal, tüzérekkel, illetve haramiákkal: összesen 720 fővel. Kéri a haditanácsot, hogy a legsürgősebben gondoskodjék a katonaság számára legalább 3 hónapi zsoldról, megfelelő mennyiségű fegyverről, lőszerről és élelmiszerről. Leírja, hogy Babócsa téglából épült hely két oldalt nagy árkokkal és a Rinya mocsarával, ám ezen két oldalon a fal nagyon ledőlt. A várnak nincs kapuja, csak az nem megy be, aki nem akar. Egy „welsch" építőmester vállalná az újjáépítését, az elkészített modellt mellékelten küldi. Javasolja a már korábban elfoglalt Segesd és Berzence újjáépítését is, mert csak ily módon biztosítható Babócsához az utánpótlás, a megfelelő ellenőrzés és hírközlés. Ha ugyanis a török újra égetni és rabolni indul, a Babócsáról leadott hírlövést Segesden és Berzencén meghallják, és újabb lövésekkel Kanizsát is értesíteni tudják. Számítása szerint a vár újjáépítése kb. 6000 tallérba kerül, még akkor is, ha az építési munkákba a környező vármegyék robotját is beleszámítják. Az újjáépítendő Segesdre 600 német, 300 huszár, 200 archibusier és 400 haramia, Berzencére 200 német, 100 huszár és mintegy 200 haramia kellene. Haym utolsó levele augusztus 7-én kelt a Babócsa melletti táborban. Ebben ismételten sürgeti a tervek helybenhagyását, a kért összegek, építési anyag stb. megküldését, majd név szerint felsorolja mindazokat, akiket Babóesán hadi vagy egyéb teendőkkel hátrahagynak. A hódítás felett érzett öröm és lelkesedés azonban csakhamar alábbhagyott, mert Haym Kristóf és Frinczl Mihály babócsai kapitány hasztalan küldték sürgető