Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - KERECSÉNYI EDIT: Kanizsa és környéke helyzete 1594-97 között Haym Kristóf várkapitány és a bécsi udvar levelezése tükrében

Érthető ezek után Haym csalódottsága, amit csak fokozott, hogy a vár helyreállítása érdekében tett javaslatait sorra elvetette a haditanács. Haym óbesteri kihirdetésére végül csak egy hónap múlva, 1595. március 8-án került sor nyomott hangulatban, általános elégedetlenség közepette. A mustrálás másnap történt meg. Haym hamarosan felmérte az erődítményben és a várban mutatkozó építési ill. erődítési hiányokat. Jelentéseiből hű képet nyerhetünk az akkori állapotokról. Megtudjuk, hogy a vár falazott kapuja még mindig romos, hogy a főépületen a tető roskadozik, szobáiba beesik az eső, s a bolthajtások helyenként leszakadozó félben vannak. A szobák között nincs ajtó, az ablakokon keret, és fűteni sem lehet, mivel kályha sincs. Ha esik, szobájában az ágyat aszerint kell egyik helyről a másikra húznia, amilyen az eső iránya... A javításokat azonban nem meri saját költségén elvégeztetni, mivel az effajta munkák bérét utólag még egyszer sem utalványozták ki neki... Az erődítési munkákról szólva hangsúlyozza, hogy a várban sem épület- és sáncfa, sem palánkfa készlet nincs, sőt a ledőlt bástyák közeinek újbóli kitöltésére alkalmas föld sincs, mivel egy-két ásónyom mélységben mindenütt feltör a víz. Sürgető leveleit Haym azzal indokolja, hogy a török közvetlenül Kanizsára érkezése előtt égette fel Újudvart, s a rajki váron is rajtaütött a szigeti Hasszán basa. Csak a rajki vajda: Rajky Albert és vitézei halált megvető bátorságának köszönhető, hogy a keményen rohamozó, s a végházat lövető török végül is kénytelen volt csúfosan elvonulni. Kéri a főherceget, hogy a vajda havi 16 talléros zsoldját 20 tallérra, Belzi István hadnagy 5 talléros zsoldját pedig 7 tallérra javítsa fel, a haramiáknak és katonáknak pedig - kiknek állatait a török elhajtotta, vetéseit pedig tönkretette - fizessen kártérítést és adjon posztót. E leveleknek azonban alig lett foganatja. De nem volt jobb a helyzet a Kanizsa környéki végházakban sem. Haym még beiktatása előtt beszámolt arról, hogy Újudvar, Kacorlak, Kilimán, Sziget (Gelsesziget), Rajk és Kapornak oly nyílt és védtelen, hogy az ellenség támadásának nem lesz képes ellenállni. Újudvarra 50 haramia és 60 német, Kacorlakra 20 haramia, Kilimánra, Rajkra és Kapornakra 100-100 haramia küldését kéri erősíteni, valamint német katonákat is. Ha ez nem lehetséges, javasolja e végházakat elpusztítani, nehogy török kézre kerüljenek.