Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - MAGYAR KÁLMÁN: Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosok, várak kapcsolata 1526-1664 között (Különös tekintettel Babócsára és Kálmáncsára)

Ez nemcsak településtörténeti szempontokkal magyarázható Babócsa esetében! Hiszen 1566-1600 között rendszeresen erős magyar támadások érték Kanizsa felől Berzencét és Babócsát

67 (2.ábra). Vagyis a folyamatos magyar ellencsapások elsősorban a nagyon fontos török szandzsákszékhely ellen irányultak. 1583-ban írja Ali budai basa Rudolf császárnak : „...Nádasdy és Zrínyi Berzence, Babócsa, Segesd alját és az hatalmas császár végeit mind szüntelenül száguldja, és nagy károkat, dulást teszön az tartományban". A források említik az előző időszak támadásait is: 1574-ben Zrínyi György Sziget alá, Babócsa, Berzence, Segesd alá 69 száguldott nagy haddal. 1589-ben pedig újra arról tudunk, hogy „a kanizsai ma70 gyar vitézek Berzencére és Segesdre támadtak". 1594-ben Zrínyi György 7-8000 főnyi hadával előbb Berzencét, majd Csurgót foglalta el. A támadás erősségét mutatta, hogy Segesd török parancsnoka a várát felgyújtva Babócsára menekült. A dupla létszámú török őrség ellenére a magyar csapatok még időlegesen Babócsát is bevették.

71 Jól látszik, hogy Babócsa ez időben a Szigetvár elleni támadások utolosó sikeres állomása, időnként pedig azok felfogója volt. Ezen szerepe csupán 1600-tól, vagyis Kanizsa elfoglalásától változott meg. Ekkortól inkább a távolabbi Segesd palánka veszi át Babócsa megerősített elővárának a támadásokat felfogó szerepét. Ettől kezdve Zrínyi Györgynek már csupán a tervei között szerepelt, hogy a magyar végvárvonaltól távolabbra került Berzence és Babócsa török várakat feldúlja

72 (lábra). 73 Kálmáncsa Szigetvár eleste után Mi történt Szigetvár eleste után Kálmáncsa mezővárosával? Tudjuk, hogy Szigetvár eleste után ez a gazdag és Somogy legnépesebb, vagyis 2000-nél is több lakossal rendelkező mezővárosa nem gyengült meg azonnal. A nagy vásárairól, gazdag áruforgalmáról és marha, bőr és más eszközök vásáráról híres Kálmáncsát a magyar végbeliek rajtaütései, folyamatos pusztításai is lassan tették tönkre! (l.ábra) 1566 után a nagyarányú tranzitkereskedelemben való részvétele gyorsan csökkent. (Ebben - túl a fent említetteken - az útvonal eltolódása és több más, eddig nem tisztázott körülmény játszhatott közre.) Tudjuk, hogy a nemzetközi, így a Velencébe irányuló marhakereskedelem fő útvonala 1566-tól nem Somogyon keresztül vezetett.

74 A mellékútvonalakon, így a dél-somogyi utakon - a kálmáncsa-