Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - MAGYAR KÁLMÁN: Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosok, várak kapcsolata 1526-1664 között (Különös tekintettel Babócsára és Kálmáncsára)

Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosok, várak kapcsolata 1526-1664 között (Különös tekintettel Babócsára és Kálmáncsára) Magyar Kálmán Bevezetés A fenti cím alatt elsősorban azt szeretnénk bemutatni, hogy az említett időszakban milyen szerepe volt Babócsának és Kálmáncsának Szigetvárral kapcsolatban. Milyen szerepet játszott egymással az a három középkori dél-somogyi település, amely Ny-i és DNy-i irányból, légvonalban 15-30 km-es távolságban fekszik a mai Szigetvártól. Mindegyik ugyanazon a Dráva mentén átvezető Ny-K-i tengelyű útvonalon, amelyen a középkorban DNy-felé Pettau (Ptuj) és Velence irányába, míg DK-felé az Alföld, így például Szeged felé menő nemzetközi kereskedelem bonyolódott (Lábra). Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy ez a három egykor nagyon jelentős dél-somogyi település az Árpád- és a középkorban is különböző helyzeti, illetőleg indulási energiával rendelkezett. Időközben - egymáshoz képest is - történelmi szempontból nagyra értékelhető változásokon, átalakulásokon - beleértve a fejlődéseket és a különböző hanyatlási periódusokat! - estek át. Vizsgálati módszerünk alapját elsősorban az alapvetően fontos történeti forrásmunkák, illetőleg azok a régészeti feltárások adják, amelyeket a legutolsó évtizedben elsősorban Babócsán és részben Kálmáncsán folytattunk.

1 Az Árpád- és középkori források Babócsáról Ha a három településnek az államszervezés utáni helyzeti energiáit vizsgáljuk, akkor közülük magasan Babócsa emelkedik ki.

2 Babócsát és környékét a Szent István halála utáni pártharcokban részt vevő Tibold nemzetség (1038-1060) kaphatta meg. Csánki szerint

3 Géza fejedelem idejében költözhettek be és korán szerezhették a Dráva menti birtokokat s ezek központját, Babócsát, ahol Szent Miklós tiszteletére bencés monostort emeltek. Mások szerint

4 Koppány leverése után kapta meg a dél-somogyi birtokokat az a Fanbergi Tibold, akit Kézai Graf Tiboldnak nevez, s tőle származnának a babócsai család tagjai is, akik Ákos mester szerint a XII. században beköltözött német nagybirtokosok lehettek.