Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

gén 19 háztartás működhetett, amíg korábban 1534 körül még átlagosan 42 portaszám egy helységbeli átlag feltételezhető, ahogy ezt a magyar adóösszeírások 29 feljegyzéseiből T. Mérey Klára munkássága feltárta. A Szigetvári szandzsák területén élő magyar lakosság török adóztatásáról az 1579. évi részletes adóösszírás a következő adatokat szolgáltatja. Az egy háztartásra eső fejadó vagy harács összege III. Murád szultán rendelete szerint 66 akcse, azaz 124 magyar ezüst dénár volt. A defterekben még a mezőgazdasági termés tizedeire kivetett és más illetékekre szorított egy háztartásra eső összegek közül a legmagasabbak a Szigetvári és a Nagyharsányi náhije területén voltak, mintegy 7 arany Ft 23, illetve 47 dénár összegben. Ezek az egy háztartásra kiszámított átlagos török adóösszegek a Sellyei és a Szentmártoni náhijében a legkisebbek, 4-5 arany Ft közötti összegben. Azonban előre kell bocsáj tanunk, hogy az illetékösszegek a piaci és vásári helypénzeket és a vámok bevételeit is tartalmazzák. Ezeket pedig az egy háztartásra eső török adóösszegekbe nem lenne szabad beépíteni. A piaci és vásári helypénzeket Szigetvár, Sellye, Vajszló, Nagycsány, Siklós, Nagyharsány és Beremend piacain szedett összegben az 1579. évi defter feljegyezte, ami évi cca. 250 arany Ft összeget jelentett. A törökök vámhelyein a rév- és hídvámok összegeit idézett defterükben szintén Szigetvár, Szentmárton (martincsai rév), Siklós, Hidvég, Orbás, Kémes és Újtó (ma Old) helységeknél jegyezték fel, s ezek évi 1066 arany Ft összegben jelentkeztek. A vámhelyeken beszedett összegek a távolsági kereskedelem megvámolásából eredtek, tehát a baranyai termelésből csak egy részük eredhetett. 6. táblázat: A Szigetvári szandzsák adóztatásának megoszlása magyar arany Ftban az 1579. évben a Görösgáli, a Babócsai, a Segesdi, a Berzencei és a Kanizsai náhijék nélkül 1— Náhiyék Adófajták Egy háztartásra eső összes adó 1— Náhiyék Fejadó Tizedadó Egy háztartásra eső összes adó Szigetvár 563 aFt 4070 aFt 6 aFt 35 dénár Sellye 725 aFt 2974 aFt 3 aFt 74 dénár Siklós 416 aFt 2370 aFt 5 aFt 01 dénár Nagyharsány 608 aFt 4567 aFt 6 aFt 59 dénár Szentmárton 345 aFt 1437 aFt 3 aFt 65 dénár Összesen 2657 aFt 15418aFt 5 aFt 06 dénát A török adóztatás a táblázat adatai szerinti török fejadót az évi 1657 aFt öszszegben mindig készpénzben, s pedig megjelölt ezüst és arany érmekben szedte