Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

4. táblázat: Szigetvár város 1579 évi összeírásainak földrajzi nevei és településrészeinek ingatlanjai. 1. A VÁR (kala'a-i Sigetvar), „a belső várban", „a vár árok", a „a vár közelében": 36 földszintes és emeletes lakóház. 2. A VÁROS (sehir), „a külső vár", „a Magas Dzsámi közelében", „a nyugati kapu közelében", s „a babócsai kapu közelében": 259 háztelek, 34 üres háztelek, 1 tímárműhely telke, 31 bolthelység, 1 romos gőzfürdő 10 fülkével, 1 Korán-iskola, 9 iparos. 3. A KÜLVÁROS: „az Újváros", „a Palánkváros": a cigányok mahelléja: 5 fő, 14 rétingatlan, 2 rét és üres telek, 95 bosztánkert, 4 gyümölcsös. 4. A KÖRNYÉK: „Szigetvár közelében", „a Szultán Szulejmán Kán kolostorának helysége (kaszába) : Bayazid fia Mehmed mahalle: 23 török családfő, Ali fia Veli mahalle: 28 török családfő, 1 szőlő, 5 szántóföld, 3 malom, 1 majorság, 3 puszta. A törökök Szigetvár néven 1566 utáni években tulajdonképpen egy teljesen új várat és várost építettek itt fel. Erről a török időkbeli városszerkezetről egyetlen helyszínrajz maradt fent. Ezt is a törökök 1689. februári kivonulásakor, tehát a török uralom végén, Leonardo Anguissola cs. kir. hadmérnök készítette. A törökök szigetvári építkezéséről Gerő Győző megállapította, hogy az a régi városszerkezethez való ragaszkodást jelentette. Itt példaként említi Gerő, hogy Ali pasa szigetvári dzsámijának alaprajzi elhelyezése követi a város kelet-nyugati tengelyét képező főút irányát, ami viszont a helyén állott középkori templom tengelyének irányvonalát is képezte. Ez is bizonyítéka, hogy a török időkben nem volt olyan városrendezés, még az olyan nagyarányú városrekonstrukció során sem, mint Szigetvárott, amely a korábbi helyszínrajzot jelentősebb mértékben megváltoztatta volna.

19 A törökök a „Királyi Sziget" belső és külső várának egybeépítésével szerkezetileg a korábbi négy városrész helyett három városrészt építettek ki. Ebbe a három városrészbe az 1579. évi összeírás földrajzi neveit és ingatlanjait csoportosítva helyeztük el, hogy táblázatunk egy-egy városrész jellegét megközelítőleg bemutassa. A hármas megosztású Szigetvár városában, a korábbi városban, Szakály Ferenc forrásközlésében 1551-ben 100 lakóházban 371 csalá20 dot, illetve 1344 személyt mutatott ki. Az 1579. évi török adóösszeírás összesen 292 háztelket tüntet fel. A két adatot azonosítani aligha lehet, mivel a törökök a város ingatlanjainak nagyságát teljesen újra mérték ki. A török háztelkek nagy-