Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

ságára az összeírásunk feljegyzései is utalnak. Egy-egy háztelek a török tapu illeték feljegyzésében 6x6 m, illetve 8x8 m területnagyságra enged következtetni. A török rőf, a.m. „ziraa" mértékegység átszámításával a szigetvári török lakóházak telkeinek átlagos területe 50-60 n.öl körül alakulhatott. A lakóházak körüli zöldségeskertek, törökül bosztánosok, a gyümölcsösök vagy rétek átlagosan 100-200 n.öl nagyságúak lehettek. A törökök kertekben álló lakóházai, mint a tartozékaik a korábbi magyar szokás szerinti méreteknél kisebbek voltak. Ez valószínűvé teszi, hogy az 1579-ben összeírt 292 háztelek a volt város teljes összeírását mutatja, ami bizonyítja annak előző teljes újjáépülését is.

21 Az 1579. évi összeírásunk Szigetvár környékén „Szultán Szulejmán Hán kolostorának helységét", törökül kaszabáját is feljegyezte, s pedig kettő városnegyed, törökül mahalle kiterjedéssel, ahol feltehetőleg az őrség katonái laktak. A ma „Türbék" néven említett, volt török kaszaba lakói ott gazdálkodást is folytattak. A környék puszta faluhelyein is törökök gazdálkodtak. Mozsgó faluban pedig török földművelő háztartásokat is feljegyzett az összeírásunk. Kápolnáspetre falu török neve Kaziköy, azaz Kádifalu volt. A falu, az 1579. évi összeírásunk feljegyzései szerint Csütörtökhely faluval került kicserélésre, és akkor a Türbék kaszaba lakói birtokává lett. Tehát Szulejmán szultán halálának helye, a szultán belső zsigereit őrző sírhelye, vagyis törökül türbéje fenntartására létrehozott vallásalapít22 vány - törökül vakuf - környéken lévő birtokainak központja itt volt. Szigetvár török társadalmának élén a szandzsák igazgatásának tisztviselői álltak. A szandzsákbégek személye gyakran cserélődött. Azonban a szandzsákbégekkel szemben a vár és a város állandó tisztségviselői, a helyőrség parancsnokai, a szpáhik testületének tisztségviselői s a különböző kisebb basik és eminek együttesen a szandzsák előkelőit, törökül „a'yánjait" jelentették. A szandzsákbégek munkáját a szandzsák előkelői (a'yan-i liva) által képezett tanács, törökül „diván" segítette, amely hetente minden ügyet tárgyalt. Szigetvár állandó török lakóit a szandzsák előkelői, a helyőrsége, a szpáhi testület tagjai s más jövő-menő mohamedánjai jelentették. A kádi, aki a bírói és a közjegyzői munkáján kívül az állambiztonsági felügyelői tevékenységet is ellátta, de ezenkívül még sokféle tevékenységet támogatott, mint adóügyek, rendészet, katonai mozgósítás, az utak és hidak felügyelője, stb. volt. Szigetváron is, mint más szandzsákszékhelyeken általában a gyakran változó szandzsákbégek, a helyi előkelők tanácsa és a kádi tisztségei képezték a török katonai és polgári igazgatás központját, a hivatalszervezet számos más középső- és alsó szintjein szolgálók nemzedékei kötődtek hosszú időn át egyazon szolgálati helyhez, s így őslakosokká lettek.

23