Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

rök összeírásban szereplő hane-családfők (háztartások) számai a következőkép­pen alakultak a vizsgált területünkön: 3. táblázat: A Szigetvári szandzsák helységeinek megoszlása „kapu"-háztartások száma alapján 1579-ben a Görösgáli, a Babócsai, a Berzencei és a Kanizsai ná­hijék nélkül. Helységek „kapu" számai Náhiyék Összesen helység Helységek „kapu" számai Szigetvár Sellye Siklós Nagyhar­sány Szentmár­ton Összesen helység 1-10 között 43 22 9 4 11 89 11-20 között 16 37 9 10 12 84 21-30 között 7 9 2 9 4 31 31-40 között ­3 3 2 ­8 41-50 között 1 ­­­1 2 51-100 között ­­2 2 ­4 101-150 között ­­1 ­1 Összesen: 67 71 25 28 28 219 A táblázatban bemutatott kapu-háztartások számai a 41-150 számokat tartalma­zó kategóriában a szandzsák baranyai mezővárosait jelenti. Ezek között a legna­gyobb Beremend volt. Ezek az adatok csupán a magyar földművelő társadalom helységenkénti megoszlását mutatják, de a török muzulmán telepesek számadata­it nem jelentik, s így Szigetvár városét sem, ahol csak törökök éltek. Az összeírás feljegyzéseiben a legtöbb aprófalu Szigetvár körül létezett, amíg a többi négy-öt bemutatott „mezőváros-náhiyeközpont" körül inkább közepes nagyságú falvak fe­küdtek, így tehát 1579-ben Szigetvár egy aprófalvas településcsoportból emelke­dett ki. A szigetvári törökség telepítette meg az említett aprófalvas környékét mintegy évtizedes fáradozással, a magyar végvárak katonáinak támadásai ellenére, ezt más összeírt adatok is sejtetni engedik. A Szigetvári szandzsákot 1579-ben összeíró Ahmed Bég feladatának érezte, hogy a háztelkek, a rétek, a bosztáno­sok, a gyümölcsösök és a szőlők birtokbavételi illetékeit (reszmi tapu) Szigetvá­ron is beszedje, mivel nyilván ez korábban nem történhetett meg, s az illetéket befizető ingatlanokról tételenkénti feljegyzéseket készített. Ez a feljegyzés szolgál alapul a törökök szigetvári berendezkedésének adataihoz, a törökök által hasz­nált földrajzi nevek megismeréséhez, de ezek sajnos csak alkalomszerűek voltak. A szigetvári városrészek törökök általi megnevezései szerint az ingatlanokat cso­portosítva közüljük.

Next

/
Thumbnails
Contents