Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

2. táblázat: A Szigetvári szandzsák 1579 évi települési adatai a Görösgáli a Babócsai, a Berzencei és a Kanizsai náhijék nélkül. Náhiyék Település Szigetvár Sellye Siklós Nagyharsány Szentmárton Összesen Város 1 1 1 2 1 6 Falu 68 64 26 25 29 212 Puszta 22 7 7 31 5 72 Malom 3 43 28 7 13 94 I, Majorság 1 7 4 12 Halastó 1 7 6 14 A hat mezőváros és a 212 falu külső művelésként még 74 pusztát is szántó- és legelőhasználatban tartott. A Szigetvári náhije 68 lakott faluját az 1566-1576 közötti évtizedben telepítette újjá a szigetvári szandzsákbég fegyveres ereje, ezért sok kis település szerepel. A Nagyharsányi náhije területén művelik meg a legtöbb elhagyott faluhelyet, ez különösen a Harsányi-hegy északi lejtőjén mutat jelentős számot. A mai Drávafok helység 1579-ben összeírt Ökördi falu határában 23 müszellem-háztartás, azaz török szolgálatba állt magyar adófizető is élt. Ezek kiváltsága az volt, hogy nekik a faluközösség által kiosztott szántó és rét területeiket azok nagyságában a törökök felírták. Ebben az a törekvésük rejlik, hogy azt örökítsék. A kiosztott birtokrészeiket privatizálni és örökíteni akarták. Ezt a törököknek tett külön szolgálat érdeméért a faluközösség által kiosztott szántó és rét újrakiosztásából kivonták. Ilyen körülmény őrizte meg számunkra az ökördi magyar müszellemek 1579. évi birtokviszonyainak leírását is. Ezek közül a legelső „...Sóki Márton házas, müszellem lett, szántója 34 juniga (hold), s a rétje 10 szekér..." feljegyzése volt. Ezek a feljegyzések megmutatják, hogy a 23 müszellem háztartása milyen birtoknagyságokat különböztetett meg: 10 hold alatt 5 háztartás, 15 hold alatt 2 háztartás, 20 hold alatt 5 háztartás, 25 hold alatt 6 háztartás, 35 hold alatt 2 háztartás és végül 50 hold alatt 3 háztartás élt. Ökördi faluban tehát 1579 körül 3 egésztelkes, 13 féltelkes és 7 negyedtelkes háztartás működött. Ezt az egy falun belüli telekarányt talán a környező falvakra is átlagosnak lehet vennünk, mivel hasonló eredményre vezet a Szigetvári náhijében fekvő Katádfalva 1579. évi müszellem-háztartásainak elemzése is. A települések népesedettségére következtetni a rajtuk élő és dolgozó háztartások számaiból lehetséges. Ezeket a számokat a török adórovók által „hane" és a „kapu" adófizető családfők számainak feljegyzéseiből kívánjuk bemutatni. A tö-