Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

nak (mufasszal defter) feljegyzéseit is. Ebben az összeírásban a Pécsi, a Szentlőrinci, a Pécsváradi, a Szászvári, a Szentmártoni és a Kaposvári náhijén kívül még a Siklósi kaza és a Nagyharsányi náhije is Pécshez tartozik.

8 Egy másik, Siklóst is megnevező fejadó defter címe: „A Siklósi vilayet hitetlenjeinek 979. évi (1571. május 25 - 1572. május 13.) dzsizje defteré", amelynek feljegyzései a Siklósi, a Sellyei, a Vaskaszentmártoni és a Nagyharsányi náhijék összeírásának adatait őrzik. A Siklósi vilayet (a.m. szandzsák) létezéséről ad bizonyságot egy másik 1575. évi dzsizje defter is, amelynek feljegyzései a korábbival teljesen megegyeznek. A Siklósi szandzsák egyik utolsó említése valószínűleg abban a defterben található, amely a következő címet viseli: „Számadás a budai pasalik szandzsákjai által a 985-ik évre (1577. május 25 - 1578. május 23.) fizetett fejadók és a 987-ik évre (1579. május 25 - 1580. május 23.) számított forint-pénzekről". Ebben a számadásban a budai tartományt (pasalik v. vilayet) alkotó 16 szandzsák közül Baranyában a következők szerepelnek: a Pécsi szandzsák 5208 hane-adófizetővel, a Mohácsi 2588 hane-adófizetővel, a Siklósi vilayet 3105 hane-adófizetővel és a Szigetvári szandzsák 4712 hane-adófizetővel.

9 A Szigetvári szandzsák 1579. évi területének időbeli kialakulása megelőző területi szervezeteinek megvizsgálását is megköveteli: a Siklósi szandzsák után a Görösgáli szandzsák fennállását is szükséges megemlítenünk. Korábbi kutatásai alapján Káldy-Nagy Gyula úgy nyilatkozott, hogy a törökök a Görösgáli szandzsákot 1552 márciusában alakították ki, s megengedték, hogy a szandzsákbég tetszése szerint hol Görösgálon, hol Siklóson tartózkodjék. Erről tesz említést az 1554. évi fejadó defter is, amikor feljegyzéseiben: „a Görösgáli és Siklósi liva" együtt való összeírását közli.

10 Azonban Görösgál hamarosan (1556-ban) lerombolásra került. Görösgál „város" 10 adófizetőjével csak 1565 után kezd ismét az összeírásokban szerepelni. A Görösgáli szandzsák 1573 körüli részletes összeírását „Defter-i mufassal-i liva-i Görösgál" címen II. Szelim szultán korából (15661574) ismerjük, a másik pedig III. Murád szultán korából (1574-1595) maradt ránk. Ezek az összeírások feltehetőleg az 1577 előtti években készültek és a Görösgáli kaza, a Vaskaszentmártoni és a Sellyei náhije területegységeiben felvett részletes falvankénti névjegyzékeket őrizték meg. A Görösgáli kaza területegységében szereplő falvak az Almamellék - Nagypcterd - Poklóstó - Bánfalva helységek közé húzott vonaltól nyugatra kerültek feljegyzésre. Tehát a mai Szigetvár területe is a Görösgáli kaza összeírt falvai közé ékelődött be.

11 Amikor 1566. szeptember 7-én Sziget vára teljesen lerombolva és leégve a törökök birtokába került, az teljesen puszta terület volt. Sziget környékén is jó 10