Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

km távolságú körben minden falu lakatlan pusztasággá vált. Szigetvár város első ismert török írásbeli említése 1568. december 20 - 1569. június közötti időszakra, a szigetvári belső és külső őrség zsoldjára kifizetett összegek jegyzéke volt

12 A Szigetvár környékén elpusztult faluhelyek közül a korábbi Görösgáli és Szentlőrinci náhijéből elcsatolt helységekből az új Szigetvári náhije később jöhetett létre. Ehhez a szandzsákközponthoz a törökök először a Görösgáli kazát, vagyis a Somogy megyei hódoltságot adták. Majd 1573 körül a törökök a Görösgáli Siklósi ikerszandzsák felújításával kísérletezhettek. Ez az ikerszandzsák 1578 után véglegesen Szigetvárhoz került, s ekkortájt a szandzsák területe állandósult. Szigetvár környékének teljes újjáépítése még tíz év elmúltával is folyt. Erről a II. Szelim szultán által kiadott rendeletekből és Szokollu Musztafa budai pasa bécsi udvarral folytatott levelezéséből egyaránt értesülhetünk. Ezekből a korabeli hírekből következtethetünk a lejátszódó eseményekre, amelyek között a kanizsai és más magyar végvárak őrségei megtiltották a falvaknak a töröknek való szolgálatokat, a törökök építkezéseit megtámadták, és a falvak lakóit erőszakosan áttelepülésre bírták. Ahogy erről levelében Szokollu Musztafa budai pasa 1576. május 22-én írta: „...hogy Szigetvár környül való falukat hivattak be, hogy az vár építésére segítséggel lögyenek, kik mikor be nem jüttenek az mieink reájuk möntének és az szófogadatlanságukért akarták büntetni, s ezt megértvén a tietök reájuk támadtak...".

13 Ezek az események évente is megismétlődhettek, mivel a törökök az új Szigetvár teljes kiépítését a környező falvak lakóinak ökrös szekereivel csak tavasztól őszig száraz időszakokban végeztették. Szigetvár újjáépítésének és környező falvainak újjátelepülését a törökök már 1566 őszétől fegyveres erőszakkal kezdték el. Erről ír levelében Bécsbe Szokollu Musztafa budai pasa is 1567. szeptember 9-én, hogy Somogyot „...mastan az szigeti bék akarja hódoltatni és rablással fenyegette üket...". Ugyancsak a budai pasa leveléből értesülünk arról, hogy 1574. szeptember 7-én kelt híre szerint „...Zrínyi György minémő ellenkező dolgokat mivel, Sziget alá, Babócsa, Berzence, Segesd alá száguld nagy haddal...".

14 Időben jóval később is az itt következőkben tárgyalt 1579. évi defterünk adataiban feljegyezett falvakról Ovejsz budai pasa 1580. január 6-án kelt leveléből tudhatjuk meg, hogy „...még Szigetvár vételének előtte egynéhány esztendővel az hatalmas császár levelében be volt Íratván ennek ellenére az faluk bírói nem jünnek be megalkudni...".

15 Az említett 1579. évi török adóösszeírás teljességének kritikáját jelentik azok az egykorú hírek is, amelyeket Kalaylikoz Ali budai pasa Bécsbe írt leveleiből ismerhetünk meg: „...az kik az ó Felsége tefterében be vannak írván és adófizetők, ha be nem akarnának jünni, azokat behozzák...". Ez az 1583. július 3-án kelt hír szinte egybecseng az 1586. november