Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

rök portáról az új nagyvezér parancsa már ekkor említhette, hogy Baranyában három új szandzsákot szükséges kialakítani: a mohácsit, a pécsit s a szigetvárit, mert csak így képzelhető el az említett feljegyzés keletkezése is.

4 A közvetlenül a Királyi Sziget körül fekvő falvak török adóztatása 1546 óta folyt. Ezek a falvak több elkészült defterben is szerepelnek. Azonban Sziget neve magyar helyőrsége miatt mindig kimaradt. Ezek a defterek 1546-1565 között Szigetvár mai területéi a Görösgáli náhijében említik meg. Az említett 1565. július 29. után kelt fejadó defter elkészítése idejében egy új Szigetvári náhije kialakítása még valószínűleg nem történt meg. Ebben a forrásban csupán egy tervezett szandzsák kialakítására találhatunk példát, s az akkor sorban elfoglalt falvak megszervezésére, szintén előre kijelölt náhije-székhelyek kijelölésével, mint ahogy ugyanezt Sziget esetében is láthatjuk. A Királyi Sziget 1566. szeptember 7-én esett el, tehát az 1565. évi defterünk elkészülte után, ami a török területszervezés módszerét, az előre kijelölt központok megszerzését Szigetvár esetében is bizonyítja. E török módszer szerint az előre kijelölt központ környékét pusztítják el először, s majd egy végső ostrommal a hosszabb ideje körülzárt kijelölt központot. Esetünkben a Királyi Sziget bevétele következik így be. Ami az esetünkben ismertetelt török területszerzési módszertől elütött, az a Királyi Sziget és környékének rendkívüli, az átlagosnál nagyobb elpusztulása volt. Ennek következménye lett, hogy az új Szigetvári szandzsák területének kialakítása hosszabb időt, mintegy egy évtizedet vett igénybe. Az új Szigetvári szandzsákba osztott meghódított falvak adóképessége olyan alacsony volt, hogy a falvak újjátelepülése folytán - szinte évenként - mindig újraértékelte a török kincstár a területi központokhoz tartozó helységek jövedelmezőségét, hogy mennyi török katonát tarthatnak el. A szigetvári szandzsák első ismert összeírása 1570-ben történt meg, de ebből az összeírásból jelenleg csak a tímár javadalmasok idzsmál defterét ismerjük.

6 A másik ismert összeírás címe: „A Szigetvári (és Pécsi) vilayet fejadó defteré a 979. évi (1571. május 25 - 1572. május 13.) új defter értelmében", s ebben a Görösgáli náhije a Szigetvári szandzsákban szerepel. Ezenkívül a falvak felsorolásából megtudhatjuk, hogy a korábbi összeírásokhoz képest a Görösgáli náhijéből és a szentlőrinci náhijéből jelentős számú helységet soroltak át az új Szigetvári szandzsákba. Ezt a deftert a szigetvári kádi 1575. október l-jén zárta le. A Szigetvári szandzsák későbbi, 1579-ben összeírt területének kialakulásában elengedhetetlen megismernünk a Pécsi szandzsák 1570 körüli részletes összeírásá-