Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-TÖrök Birodalomban 1565-1689 Vass Előd A „Szigetvári Szandzsák" elnevezés első írásban való lejegyzésével a török által az 1565. évre vonatkoztatott összesített adatolása fejadó (dzsizje) defterben találkozhatunk. A forrás különös jelentőségét már Káldy-Nagy Gyula is felismerte, mivel ez a defter lemásolásának idejében a vonatkozó terület akkori helyi eseményeit is megőrizte.

1 A címe szerint: „A Mohácsi livában lévő Pécsi vilayet hitetlenjeinek a 973. évi (1565. július 29 - 1566. július 18.) dzsizje defteré" lejegyzésekor a Pécsi, a Szentlőrinci, a Pécsváradi, a Szászvári, a Szentmártoni és a Kaposvári náhijékkel együtt, azok minden egyes megnevezése után „a Pécsi szandzsákba tartozik" feljegyzést tartalmazza. Ezen felsorolt hat náhijét követőleg a Görösgáli náhije 108 lakott falujának feljegyzése után azonban a kéziratban, a „vége" szót találhatjuk. A Görösgáli náhije elnevezés után nyomban a „Szigetvári szandzsákban" feljegyzés következik. A „vége" szó lejegyzése ellenére az összeírás szövege folytatódik a Segesdi náhije 56 lakott falujának feljegyzésével, majd újra a „vége" szó szerepel. Azonban újra kezdődik a defter a Komári (ma Zalakomárom) náhije hat lakott falujának feljegyzésével, s a „tartozik a nevezett szandzsákhoz" megjelölés feltüntetésével és a vége zárószóval fejeződik be. Ezután ismét újabb bejegyzés következik: „...a Berzencei náhije, amely meghódolt a 975. évben (1567. július 8 - 1568. június 26.)", itt 31 lakott falu felsorolása következik. Végül is ezt a kéziratot a pécsi kádi 1568. július 24-én kelt hitelesítési záradéka zárja le. Ez a defter a lakosok neveit nem tartalmazza falvankénti felsorolásban, hanem csupán az adófizetők számainak összegzését, de elkészültének módja következtében nagyon értékes adatokat őrzött meg. A defter elkészülésének módja annak időpontjában, 1565-1568 között végbement török hódításokat tükrözi.

3 E török hódításokat a török portán, Konstantinápolyban lejátszódó új külpolitikai fordulat előzte meg. Ezen események kezdetén Miksa király követe, Czernovicz Mihály 1565 februárjában ért Bécsből Konstantinápolyba, hogy a felmerült újabb vitás kérdéseket a fennálló békeszerződés szerint békével simítsa el. Szemiz Ali pasa nagyvezér, a francia követ jelentése szerint szintén a béke fenntartását akarta. Azonban váratlanul Szemiz Ali pasa nagyvezér, a török portán lévő ún. békepártiak feje 1565 júniusában meghalt, s a helyébe lépő Szokollu Mehmed pasa másodvezér pedig a Porta háborúspárti kormánytagjainak a feje volt. A tö-