Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
75 A budai basák magyar nyelvű levelezése. 313, No. 283. 76 Kepeci 262, p. 25. 77 Uo. p. 33. - Ennek a cserének a magyar forrásokban is akad lecsapódása. Egy 1584. május 13-i levélben az erdélyi főurak azt jelezték Báthorinak, hogy „az Gyulai beget is megváltoztatták, ez Szigetbe megyén, és az jő ide Gyulára." (Haan Lajos-Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár, Budapest 1877, 184, No. 7.) 7a Kepeci 262, p. 25: „(Szigetvár) Haszán bégnek adatott, akinek (korábban) a gyulai szandzsák adatott." - A sűrű váltogatások miatt a szpáhik érdekében írt levelek előterjesztőiként egyazon ügyben párhuzamosan szerepelhet Ali és Haszán bég. Pl. Basbakanlik Osmanli Arsivi, Muhtelif ve mütenewi defterler 48, f. 19r. 79 A most tárgyalt személynek Tirjáki Haszánnal való azonosságát főleg azért tekintem elfogadhatónak, mert ez a Szigetvár-Gyula-Szigetvár váltássorozat, ha némiképp eltérő időtartamokkal is, de mind a róla szóló krónikában benne van (Tiryaki Hasan. 24, 49, 64), mind levéltári forrásokkal igazolható. - A dicsőítő jellegű műben persze a Gyulára helyezés kapcsán szó sincs büntetésről - az áthelyezést maga a szultán rendeli el javadalomemeléssel fűszerezve. m Kepeci 262, p. 25. 81 Ruznamçe 78, szigetvári rész, p. 11. a2 Kepeci 262, p. 4. A hivatalt 1584. március 28-án ruházták rá. Igen nyúlfarknyi periódusokat tölthetett itt is, Vidinben is, hogy szűk egy éven belül már Szigetváron láthassuk viszont. Sajnos a szóban forgó jegyzéknek Vidint taglaló része éppen a minket érdeklő helyen maszatolódott el teljesen. 83 Ruznamçe 78, szigetvári rész, p. 11. 84 Uo. szigetvári rész, pp. 8-9. 85 1584. július 28. és 1585. október 30. között látta el a birodalom legmagasabb tisztségét. 86 Ruznamçe 78, szigetvári rész, pp. 8-9. A Hüszejn bég nevére szóló kinevezés dátuma 1585. március 17-e, tezkerét pedig április 30-án szerzett. A dolog érdekessége az, hogy e posztnak volt másik várományosa is. Ezt a nagy udvari nyilvántartásba 1585. május 11-én Simontornya alatt beírtakból tudjuk meg: „(Simontornya) az új muszlim Ibrahim bégnek adatott, akinek korábban a babócsai náhije szandzsák formájában adatott, de ami nem sikerült." (L. Kepeci 292, p. 21.) 87 Babócsát a törökök stratégiailag mindig fontosnak ítélték, s ezért már az ötvenes években is szandzsák-központtá tették arra a rövid időre, amíg a kezükben volt. A megalakulást kimondó rendeletet I. Kepeci 214, p. 5. Első s bizonyára egyetlen bégje az 1555. november 12-én Görösgalról ide áttett Ahmed volt. - 1581 végén egy másik verzióval kísérleteztek, amikor önálló szeraszkert (más szóval cseribasit) állítottak három náhije, a segesdi, a berzencei és a babócsai élére. Maliye defteri 15283, p. 227. Innen már csak egy lépés kellett a most tárgyalt variációhoz. 88 ' * 1586. aprilis-majusi, illetve szeptemberi, valamint 1587. márciusi dátummal bukkan fel neve. Maliye defteri 15567, p. 353. Kepeci 336, pp. 312, 330. - E bizonytalanság miatt egyelőre nem
