Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
tudjuk személyhez kötni azt a beglerbégi vizsgálatot, melyet Ali pasa maga vezetett a szigetvári bég magatartása miatt háborgó Habsburg főherceg megnyugtatására 1586 őszén. November 23-i levelében ennek eredményéről tájékoztat, szokás szerint arra hivatkozva, hogy békeszegés nem történt, hisz a bég olyan falvakra ment, melyek „ki zaime ki szpahiae kik eleiteöl foguan be uoltak hodolua... (s) mindenik be uagyon az hatalmas czászár regestomaban iruan." Vö. A budai basák magyar nyelvű levelezése. 368, No. 332. - Németh szerint (i. m. 299) Haszán bég dúlta fel ekkor a Dráva (nála Duna!) és a Mura közti régiót, egész Csáktornyáig. Ha ez igaz, akkor Mehmed ideje akár szeptemberre lejárhatott. Az ilyen nyilatkozatok fényében érthető meg igazán, hogy miért igyekeztek annyira 1579-ben is a törökök minél több települést, ha gyakorta mégoly jelképesen is a Szigetvári szandzsák részekónt összeírni, ami csak a „Kanizsai náhijében" mintegy 500 helységet érintett (99%-ukat lakatlannak mondták, köztük Kanizsát is, adóként pedig nevetségesen alacsony összegeket tüntettek fel). 89 Egy rúznámcse passzus szerint a szolnoki bégségből emelkedett a boszniai kormányzóságra. Kepeci 336, p. 215. A török archontológiai kutatások elhanyagolt voltának illusztrálása végett térek ki arra, hogy H. Sabanovic kifejezetten a Boszniai beglerbégséggel foglalkozó munkájában Ferhád pasáról, az oda 1580-ban elsőként kirendelt személyről úgy beszél, mint aki 1588-ig megszakítás nélkül töltötte be tisztjét (i. m. 80.). Hasonlóan vélekedik Andreas Vietze: Mustafa Ali's Counsel for Sultans of 1581. Edition, translation, notes. I. Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-historische Klasse, Denkschriften, 137. Forschungen zur islamischen Philologie und Kulturgeschichte VI. Wien 1979. 71, 168. jegyzet. Pedig annyit az eddig kiadott török anyagból is ki lehetett volna keresni, hogy valamikor 1587 novembere előtt Sehszüvár ült ezen a poszton: I. Mustafa Selaniki: Tarih-i Selaniki. Die Chronik des Selaniki. Freiburg, 1970. (reprint kiadás), 233. - Rögvest látni fogjuk, hogy ez a „valamikor" mindenképpen 1587 márciusa előtt volt. Egy jelenleg még kiadatlan habilitáció, melynek vonatkozó részére Markus Köhbach volt kedves felhívni figyelmemet, még pontosabb dátumot kínál. Szerzőjének III. Murád kori dokumentumok alapján sikerült megállapítania, hogy Sehszüvárt 1585 márciusának vége és októberének közepe között szólították meg boszniai beglerbégként, ugyanazon év decemberében viszont kétszer is mint „korábbi kormányzó"-t aposztrofálták. Klaus Schwarz: Osmanische Sultansurkunde aus der Zeit Murads III. 557, 559. ^Mühimme defteri 61, p. 124, No 307. Ebben a bécsi királynak adresszált, 1587. január 22-ón a mühimme defterbe vezetetett levélben a nevezett számos viselt dolgára kitérnek, többek között arra, hogy a Boszniai vilajet éléről is az ellene sorozatosan érkező kifogások miatt kellett eltávolítani, s ekkor (sajnos időpont nincs megadva, de mindenképpen 1586 augusztusa előttről van szó) alacsony éretékű ziámettel budai kajmakámmá tették. 81 Gévay: i.m. 13, No. 19. Egy 1587. március 7-i levelét idézi, melyben már kész tényként jelenti ki II. Rudolfnak kineveztetését. Március 17-ról datálódik az az Isztambulból származó követi értesülés, ami már a végső döntést mutatja. 92 A budai basák magyar nyelvű levelezése. 386. No. 347: 1587. június 20. M Uo. 391, No. 350: 1587. július 7. ^Uo. 389, No, 349. 95 Uo. 398, No. 356: „es el higgye feölseged hogy ereösen megh czirkartattuk" - 1587. augusztus 26.
