Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei

tek is, amikor a bég a saját szandzsákjában szolgáló szpáhikat is nagyobb számban támogatta. A szerémi bég például 1594-ben 116 főt ajánlott, akiknek pont a fele állt az ő irányítása alatt: Kepeci 342, ff. 22v-23v (ismételt lapszámok). 41

Mühimme defteri 25, p. 127, No. 1389. (Az indoklás azonos). ^Kepeci 262, p. 25. ^L. A Simontornyai szandzsák. 30, illetve Aradi ós gyulai szandzsákbégek. ^Erre az ad okot, hogy a szigetvári bejegyzés valamivel későbbi, mint amit számos másik szandzsáknál találunk. Végiglapozva a listát, egyetlen olyan, 1577-nél korábbi megbízatású Alira sem bukkanunk, aki a keresett személlyel azonos lehetne. Figyelembe kell azonban venni, hogy ez a nyilvántartás itt-ott hiányos. - Feltételezésünket Pecsevi is megerősíteni létszik, amikor - mint láttuk - Szári Ali bégről azt állítja, hogy „Szigetváron hosszú ideig (csok zaman) működött mírlivakónt".: Tarih-i Peçevi. I. 451. Minthogy a nevezett a krónikaíró apjának jó barátja volt, valószínű, hogy amit róla ír, az tényanyagában nem közöl tévesét. ^Pl. Mühimme defteri 37, p. 72, No. 803. Először Szolnokot írtak, s aztán módosították Szigetvárra. ^Kepeci 262, p. 23. A7

Velics Antal - Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. II. 1540-1639. Budapest 1890. 732. (Egy Szerémi szandzsákbéli ziámet-birtokost ajánl.) ^Mühimme defteri 45,p. 92. No. 1084. Ekkor, azaz 1581 augusztusában Vidin élén képviselte a szultánt. ^Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Turc. 138. f. 69r, illetve f. 86r. ^Kiléte kérdéses. Gondolhatnánk Kalajlikoz Ali budai beglerbégre, de ő csak 1580. május végétől került ebbe a hivatalba (Gévay Antal: A budai pasák. Bécs 1841, 12, No. 17), nem tudni, milyen posztról. Nem kizárt, sót valószínű, hogy ugyanez a valaki alapította az Ali pasa dzsámit is, amely ma Szigetvár plébániatemploma. Az egykoron rajta található, s Evlija Cselebi által ránk hagyományozott kronogram évszáma 1588-1589-nek felel meg, nyilván ekkor ért véget az építkezés. - Gerő Győző nem kommentálja mindezt, meg sem kísérli az azonosítást: Az oszmán-török építészet emlékei Magyarországon (dzsámik, türbék, fürdók). (Művészettörténeti Füzetek 12) Budapest 1980, 59-63. 51 Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Turc. 138, f. 46r. 52

Uo. f. 78v. Az alábbi módon sorolták fel őket: „Emeletes ház, 2 kapu. Másik ház, földszintes, 1 kapu. Pince, 1 darab. Másik ház istállóval, 3 kapu. Nagy istállóépület, melynek két oldalán szobák vannak, 1 darab." ^Kepeci 262, p. 3. ^Musztafa béget nem említi a központi nyilvántartás - Ali után rögtön Haszán következik: Kepeci 262, p. 25.