Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
Uo. f. 34r. A szóban forgó rész pontos szövege a következő; „Az elhunyt Iszkender bég mecsetjének és muallimhánéjának evkáfja. Üzletek, elhagyott földön lettek létesítve, a vallási törvény szerinti hüddzset alapján, 12 kapu. Üzlet... (?) tímárműhellyel, a gyógyfürdő közelében, 1 kapu. Bosztán-föld, az e(mlített) üzelet közelében, 1 dönüm. Karavánszeráj, 1 kapu. Halastó, 2 darab, a gyógyfürdő vize közelében, az elhunyt Iszkender bég tulajdonában, a korábbi összeíró temesszükjei szerint." Aktepe fent említett dolgozatában szintén idézte ezeket a tételeket (i.m. 190, 8. jegyzet), de „elfelejtette" megemlíteni, hogy Siklós után szerepelnek. Az üzletek utáni szót elnézte, der (jelentése itt:-ban, -ben,- on,-en,-ön) helyett dár-nak (háznak) vélte, az arz (=föld) szó a-ját idevonva, aminek eredményeként két további elem is olvashatatlanná vált számára. Ugyanitt 12 kapu helyett 7-et adott meg, nem véve észre, hogy szijákat számokkal van dolga! A számomra is fejtörést okozó, s fentebb kipontozott jelkombinációt minden további nélkül kihagyta. Ezeken kívül „tâlibân"-nak (=diákok) oldotta fel a „daljan" (=halastó) szót, emiatt az utána következő részt jobbnak látta nem közölni, minthogy nem tudta volna értelmezni a „vízparti diákok" kifejezést. Végül a foliót is tévesen adta meg 31 /b és 46/a-ként. 14 Uo.f. 78v. A dzsámi szó előtt egy számomra egyelőre olvashatatlan szó áll, ami a kifejezés értelmét jelentősen nem módosíthatja, hisz az így hangzik: „a nevezett elhunyt kegyes dzsámija, Bobofcsa párkányában". 15 Uo. f. 44r. 16 Uo. f. 36r. 17 Uo. f. 47r. 18 Uo. f. 49v. 19 Uo. f. 63v. 20 Maliye defteri 563, p. 49. - Szinán bég különböző állomáshelyeire I. még: /. Metin Kunt: The Sultan's Servants. The Transformation of Ottoman Provincial Government, 1550-1650. New York 1983. 152-153. 21 Basbakanlik Osmanli Arsivi, Tapu defteri 503, pp. 3-4. 22 Kissé meglepő, hogy kezdő javadalomként itt is csak 275.000 akcsét tüntettek fel nála, míg egy éven belül már 60.000 akcséval több járt neki: Maliye defteri 563, p. 63. 23 Uo. pp. 54 és 63. Ali bég gyulai szolgálati idejéről I. Aradi és gyulai szandzsákbégek című írásom vonatkozó részét, mely az alábbi, sajtó alatt lévő kötetben fog megjelenni: Tanulmányok a gyulai vár és uradalom történetéhez. 2A Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. (Ford. Borzsák István) Humanista történetírók. Magyar remekírók. Budapest 1977, 1038-1039. - A testvére hibáit korrigáló Forgách Simon jól tájékozottságát mutatja az, hogy a ragadványnevet is helyesen adja meg Ali bégnek. Ő Pirsuc-t ír (uo. 1038), ami - Pecsevi nyomán - Pírszizre javítandó: Tarih-i Peçevi. I. 453. 25 TakátsS. i.m. 268-271.
