Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
tatása hiányzik. - A várnak a magyar adóztatásban betöltött kulcsszerepéről írt Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a tőrök hódoltságban. Budapest 1981, 59-74. - A vonatkozó levéltári forrásokat közreadta Timár György: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai, 1546-1565. Pécs, 1989. 2 Vö. Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 103. szám), Budapest, 1960. Uő.: Török adólajstrom Baranyából a XVI. századból. Szigetvári emlékkönyv. Szigetvár 1566. évi ostromának 400. évfordulójára. Szerk. Ruzsás Lajos (A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete - Értekezések 1966.) Budapest 1966, 115-155. - A Szigetvári szandzsák egyetlen fennmaradt részletes összeírását, tahrír-defterét ma Münchenben őrzik: Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Turc. 138. A szóban forgó defter kötése ugyan török, s rajta korabeli cím szerepel, lapjainak sorrendje mégis összezavarodott az idők során. Ennek következtében a szultáni tugra a f. 42 r-re került, a szigetvári náhije pedig a 42v-61 r közti fóliókra. Nagyobb baj, hogy a kézirat néhány oldala elveszett, így részben vagy egészben hiányzik a harsányi, a siklósi és a sellyei náhije. 3 Tarih-i Peçevi. (Istanbul), év nélkül, I. 420. - A Török történetírók II. kötetében (Budapest, 1896, 338) oldalszám megadása nélkül Thúry József is említi ezt az adatot. L. még Karácson Imre: Török történetírók III. 1566-1659. Budapest, 1916. 79 Istanbul, Basbakanlik Osmanli Arsivi, Kepeci 74, p. 102. 5 Basbakanlik Osmanli Arsivi, Maliye defteri 563, p. 54. Az alaj szót ugyan utólag szúrták be a sor fölé, de ez nemhogy levonna az adat értékéből, inkább megerősíti azt. 6 Uo. Nógrádra Pécsről került a szóban forgó személy 1567. november 24-én. uo. p. 55. 7 Basbakanlik Osmanli Arsivi, Mühimme defteri 15, p. 23, No. 192. 8 Mühimme defteri 7, p. 556, No. 1581. (A bejegyzés dátuma: 1568. június 19.) 9 Takáts Sándor: A nagy Thúry György (Bajvívó magyarok: Képek a törökvilágból.) Budapest 1963, 259. - Az esetről nem emlékezik meg Müller Veronika: Thúry György kanizsai kapitánysága (Zalaegerszeg 1973.) című munkájában, ami felveti annak lehetőségét, hogy Takáts eltévesztett vagy félreértelmezett valamit. 10 Ezekről alább szólunk. 11 Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Turc. 138, f. 44v-46r. E bejegyzések egy részét, helyenként megkérdőjelezhető olvasatokkal, kiadta Münir Aktepe, Szigetvar livási kanun-namesi. Kanunî armagani. Ankara 1970, 201-202. 12 Bayerische Staatsbibliothek, Cod. Turc. 138, f. 46r. A minket érdeklő bejegyzésekből egy szót nem sikerült elolvasni, a többi így fordítható: „Az elhunyt Iszkender bég evkáfja. Karavánszeráj Szigetvár várának belsejében, a vallási törvény szerinti hüddzset (végzés) alapján. Ház... (?) az e(ml'rtett) vár belsejében, a vallási törvény szerinti hüddzset alapján. Elhagyott föld a fürdő közelében, 53 zirá (rőf). Céhépület helye az e(mlített) vár belsejében, a vilajet Írnokának temesszükje szerint. Elhagyott föld, 100 zirá és romos ház, 8 kapu, az e(mlitett) vár belsejében, a vallási törvény szerinti hüddzset alapján. Elhagyott föld, 53 zirá, a vallási törvény szerinti hüddzset alapján. Elhagyott föld, az e(mlített) váron kívül, az iskola vakufja (alapítványa) számára, a föld tulajdonosának temesszükje szerint."
