Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - SZAKÁLY FERENC: Baranya megye hódoltsági történetének kutatási feladatairól

Az 1662/1663-as elszámolás háne-számait a szóban forgó terület nagyságához 56-60000 km

2 - viszonyítjuk,

10 egy négyzetkilométerre átlagosan 0,23-0,24, vagyis kereken negyed háne esik, s ez az arányszám a legtöbb hánéval rendelkező DélDunántúlon is fél háne alatt (0,48) marad. Ennek a hánefajtának értelmezését Hegyi Klára végezte el, aki az 1673-1675-ös karánsebes-lugosi kádijegyzőkönyv (szidzsil) adóztatási adatainak elemzésekor ütközött bele e problémába: „Nyilvánvaló, hogy ekkor már nem azzal a dzsizje-hánéval van dolgunk, amelyik a 16. század utolsó harmadában nagyjából egy kiscsaládot jelentett. Ezt nemcsak a lehetetlenül magas adóösszegek sejtetik, hanem a nagyon alacsony háneszámok teszik kétségtelenné: Karánsebes-Lugos körzetében falvak sora fél vagy negyed hánéval szerepel az összesítésben. Bár valamennyi forrás azt mutatja, hogy a dzsizjét is erre a nagyobb hánéra vetették ki, s a török források ezt nem egyszer dzsizje-hánénak is nevezik, kétségtelen, hogy itt már általánosan az ún. aváriz-hánéval találkozunk. Az aváriz-háné (amelyet a másik adófajta neve után gyakran nuzul-hánénak is hívtak) rugalmasan igyekezett alkalmazkodni a szóban forgó település adottságaihoz: attól függően, hogy város vagy falu volt, jómódú vagy szegény, letelepüllek lakták, vagy vándorelcmeket is oda regisztráltak stb., 3-15 családos adózót foglalt magában. Az adókulcs rugalmasságáról mindenki meggyőződhet, aki összeveti egy-egy körzet településeiben összeírt házak és hánék, ill. a dzsizje-hánék és aváriz-hánék számát. 1636-37-ből Macedónia bitoli kerületének községeiből megmaradt a nem mohamedánok dzsizje-hánéinak összesített listája, ill. az aváriz-hánék mohamedánokat is magában foglaló lajstroma: találunk olyan falut, amelyben a kétféle háne azonos számú, s olyant is, amelyben hetvenszer több dzsizje-háne volt, mint aváriz-háne. A ...temesvári vilajetből - sajnos, 33 év különbséggel két összesített adókivetés maradt fenn. Az első 1678-ból kazákként a hánékat jelöli meg, a második 1711-ből az adófizető személyeket (»nefer«). Összevetésük során legkülönfélébb értékek derülnek ki, a két szélsőséggel a pancsovai kazában találkozunk, ahol 1,5 »nefer«-t találunk egy 1678-as háne helyén, ill. éppen Karánsebes-Lugos környékén, ahol 17,5-öt."

11 A fentiekből egyértelműen kitetszik, hogy az aváriz-hánéval számoló 1662/1663as kimutatás sem a budai, az egri és a kanizsai pasa fennhatósága alá tartozó terület, sem pedig az egyes szandzsákok abszolút népességszámának meghatározásához nem használható fel. Ez persze nem jelenti azt, hogy belőle az egyes