Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - KALMÁR JÁNOS: Az Einrichtungswerk fogadtatása a bécsi udvari főbizottságnál

nie, s a püspököket sem célszerű elvonni egyházmegyéjükből. A klérus hivatalviselését ért támadást Kollonich persze nem hagyhatta válasz nélkül, s a hagyományokkal, meg a katolikus hit érdekével próbált kiállni az eredeti álláspont mellett. Dietrichstein bizottsági elnöknek Lipót császár számára 1690. április közepe és július vége között készült magánreferátumában voltaképpen a bíboros által megfogalmazott egyházi érdek kapott hangot, megtoldva azzal, hogy azért is látszanék célszerűnek püspököt megtenni a magyar kamaraelnöknek, mert ebben az esetben a birtokai külön hivatali adomány nélkül is fedeznék a költségeit. A nádor által befolyásolt Jacklin Balázs tinnini püspököt azonban Esterházy Pál iránti elkötelezettsége miatt nem javasolta e méltóságra.

8 A főbizottság szükségesnek ítélte a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztását is. Ellenkező esetben ugyanis egyháziak nem lennének alkalmazhatók ez utóbbi területen, mert pl. bűnügyekben nem járhatnak el. A közigazgatásba pedig igen fontosnak tartották a Haditanács és az Udvari Kamara képzett alkalmazottainak bevonását. Az e hivatalra való alkalmasság igénye is óhajként fogalmazódott meg, összekapcsolva illő módon való megfizetésük kívánalmával. A magasabb fokú törvényszékek pozícióját pedig az egyéb bíróságok rovására javasolták erősíteni. Werbőczy Tripartitumának tervezett reformja során a votum - Kinsky gróf előterjesztése alapján - a felségjogok („jura majestatica"), továbbá - Strattmann állásfoglalására támaszkodva - a törvényszékek megreformálására hívta fel a figyelmet,

9 ám mindezt a hazai törvények lehetőség szerinti tiszteletben tartásával tette. Figyelemreméltó az a gyámjogra vonatkozó észrevétele is, mely - ellentétben az Einrichtungswerknek a nem katolikusokat e lehetőségtől teljesen megfosztó szándékával - egy katolikus gyám mellett az utóbbiak számára is lehetővé kívánta tenni a gyámságot.

10 Ezt a kezdeményezést egyébként alighanem Rosenberg udvari kamaraelnök véleménye alapján fogalmazták meg, aki a gyámjogot a csehországinak és az ausztriainak megfelelően javasolta szabályozni.

11 Az „Ecclesiasticum"-fejezethez tartozó votum Kinsky nyomán úgy gondolja, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon az egyházi rend az első, mégsem teheti túl magát a klérus a törvényen. Ez a Kollonichék által proponált egyházmegyei zsinatok tartásával kapcsolatban merült fel, melyeket a cseh főkancellár szerint csakis uralkodói jóváhagyás esetén és királyi biztos jelenlétében lenne szabad engedélyezni. A felség képviselete Rosenberg szerint könnyen megoldható lenne a Magyar Kamara küldötte személyében, aki amúgyis megjelenik ott az esedékes évi alapítványi összeg szétosztása céljából.

12 A továbbiakban a protestánsok helyzetével foglalkozott a főbizottság, mely - az Einrichtungswerk szövegével ellentétben - általában indokoltnak látta panaszaikat. Távolról sincs persze