Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - VARGA J.JÁNOS: Habsburg berendezkedési tervek Magyarországon 1688-1689 (Az „Einrichtungswerk")

Az utóbbiak sorában nem nehéz felfedezni annak az állam- és gazdaságtudományi rendszernek - ti. a merkantilizmusnak - az elemeit, amelyek segítségével Colbert Franciaországot, Cromwell Angliát a gazdasági fejlődés jelentős magaslatára emelte. Nálunk ennek a rendszernek egyik első képviselője Kollonich Lipót volt az „Einrichtungswerk"-kel. Idevágó javaslatait egybegyűjtve kirajzolódik a merkantilizmus magyarországi adaptációjának lényege: a politikai fejlődéssel, vagyis a mindent központosítani törekvő abszolutizmussal párhuzamosan gazdasági téren is egységet kell teremteni, meg kell szüntetni a középkorból örökölt sokféle hűbéres tagoltságot, le kell dönteni a nemesi, városi, testületi érdekeket védő tilalomfákat, a belső kereskedelem előtt tornyosuló vámsorompókat, hogy a sok kis önző érdek helyére az államérdek lépjen. Ez a rendszer a rendi, városi, helyi gazdaságpolitikától az egységes államgazdaságon át a távolabbi jövő, a szabadverseny felé mutat. A 17. század utolsó két évtizedének magyarországi viszonyait alapvetően az abszolutizmus és a rendiség küzdelmében beállt viszonylagos szünet határozta meg, s ezt Kollonich sem hagyhatta figyelmen kívül. E kettősségből ered az „Einrichtungswerk" központosító tendenciáinak visszafogottsága, ami akkor válik igazán szembetűnővé, ha a tervezetet átható szemléletmódot Kollonich korábbi megnyilvánulásaival vetjük össze. A bíboros egyéni fejlődése ebből a szempontból ugyanis szinkronban állt a habsburg politika alakulásával: Kollonich, úgy tűnik, nem kívánta megismételni az abszolutizmus nyílt bevezetésének 1670-es évekbeli kudarcát, s az 1680-as évek végén abszolutista meggyőződésének bizonyos tompításával remélte elérni a változatlan célt: beolvasztani Magyarországot a Habsburg Birodalomba. Az „Einrichtungswerk"-et véleményező főbizottság mégsem tartotta végrehajthatónak a tervezetben foglaltakat: elsősorban az abszolutizmus túl mérsékeltre sikerült hangvételét kifogásolta, és az adómérséklés sem tetszett neki. A magyar urak pozsonyi konferenciája pedig egyenesen elvetette a javaslatot, mert abban a rendi kiváltságok sorozatos megsértését látta. Két korszak határán állt az „Einrichtungswerk", ezért nem aratott sikert. Egyes javaslatain még az abszolutizmus szelleme uralkodott, ugyanakkor felvetett olyan gondolatokat, amelyekért majd a 18. század közepéről nyúlnak vissza, másokat meg száz év múlva a francia forradalom is csak ágyúszóval és gilotinnal tud megvalósítani. Valószínűleg ezért váltott ki máig ható vitákat, ezért értelmezték többféleképpen. Melyek hát a tervezet valódi erényei és hibái? Az