Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - VARGA J.JÁNOS: Habsburg berendezkedési tervek Magyarországon 1688-1689 (Az „Einrichtungswerk")

„Einrichtungswerk" nem több s nem kevesebb, mint különböző javaslatok gyűjteménye, a 17. század végi magyarországi viszonyok s főleg a közigazgatás reformja. Vagy mint az „Einrichtungswerk"-ről szóló történeti irodalom egyik kiváló tanulmányának hazai szerzője, Wellmann Imre megjegyezte: „az „Einrichtungswerk" a meglévőből indult ki, és gyakorlati útikalauz kívánt lenni az ország viszonyainak célszerű átalakításához."

12 A tervezetben pozitív javaslatok és negatív megnyilvánulások keverednek egymással. Ezért történhetett meg, hogy a korábbi történetírás erős osztálykötöttségű, függetlenségi, közjogi szemléletével csak a németesítés, az ősi alkotmány és a magyarság elleni támadás haditervét látta benne. A magyar függetlenségi gondolkodást nélkülöző külföldi historikus számára viszont teljességgel érthetetlen ez a beállítás, és hajlamos a kérdést az ellenkező végletből szemlélni. Ezért minősíthette Theodor Mayer az „Einrichtungswerk"-et magyarbarátnak. A tervezet újkeletű vizsgálatából az derül ki, hogy az „Einrichtungswerk" sajátos kettősségben a nemesség rendi előjogainak korlátozását a rendi panaszok jelentős részének átvételével és tolmácsolásával párosítja. Kollonich főleg a magyar nemességgel állt szemben, többször hangsúlyozta gőgjük és túlhatalmuk káros voltát, s ezek megtörésének szükségességét. Rokonszenvet mutatott viszont a parasztság és a polgárság iránt, előbbi megnyerését, terheinek mérséklését fontos 13 feladatnak tekintette, utóbbitól pedig az ország felvirágoztatását remélte. A tervezet legtöbb vitára okot adó része kétségkívül az ún. germanizálási tétel, amely a múlt század 80-as éveiben terjedt el Acsády Ignác nyomán, aki az ország teljes elnémetesítésének szándékáról és a magyar elem kiirtásáról írt.

14 Benczédi László szövegelemzése nyomán ez a kérdés tisztázottnak látszik. Az „Einrichtungswerk"-nek az uralkodó elé terjesztett kivonata ugyanis szó szerinti fordításban így hangzik: „a rómaiak példájára - a túlzottan távol eső hitetlen és barbár népek kivételével - a befogadandó idegen népek között semmi nemzeti különbséget ne tegyenek, mindazonáltal az örökös tartományokból származó németekre minden időben mások előtt legyenek tekintettel." A teljes germanizálásról már csak azért sem lehetett szó, mert a tervezet a töröktől visszafoglalt területek benépesítésénél magyar telepesekkel is számolt, méghozzá úgy, hogy más nemzetbeli betelepülőkkel együtt ők is szabad alattvalókká váltak volna.

15 Az „Einrichtungswerk" legnagyobb érdeme, hogy az egyetlen terv volt, amely felismerte a belső bajok, az elnyomottság és az elkeseredettség tarthatatlanságát, és szemébe mondta a bécsi kormányzatnak, hogy ily módon lehetetlen a kormányzás, reformokra és azok következetes végrehajtására van szükség.