Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Kuti István-Újvári András: Mohács hadibázisának védelme 1687-ben

Horváth Kázmér, az előzőekben már említett, alispánhoz íródott jelentésében olvasható többek között: „Kutatásaim célja az is volt, a csatában többszörösen szereplő hadiút merre vezetett Mohács és Siklós között". A jelentésben nem írta le, hogy ezt sem sikerült pontosan megállapítania. (A csata pontos helyét illetően viszont, egy-egy levéltári forrásanyag felsorolásával többször is.) 3. A hadiút feltárásának lehetőségei Horváth Kázmér 1937-ben adta ki önállóan „Mohács képe 1687-ben" című, 12 oldalas, kis alakú tanulmányát. (8) Ennek 10. oldalán olvasható: „a rendelkezésre álló térképen . . . Mohácsra abban az időben két út vezetett. Éspedig az egyik út volt az eszék-budapesti, a másik pedig a Siklósra vezető út. Ezeken az okmányszámba menő térképeken nem találtam utat, amely közvetlenül Pécsre vezetett volna". Szinte biztosra vehető, hogy Horváth Kázmér e megállapítását - az előzőekben közölt - 40x30 cm-es rézmetszet adataiból tette. Ugyanis ezen három irányba vezető út is szerepel (olasz felirattal) : - Strada, che vineda Essék (ez DNy felől érkezik a városba) - Strada, che cenduce a Siklós (ez Pécs irányába, Lánycsókra mutat) - Strada, che cenduce a Siklós (ez az út vezet É-ra, Budára, Dunaszekcső felé). A második és harmadik út felirata azonos, ami nyilvánvalóan lehetetlen dolog. Lehet, hogy a vázlatot készítő hadmérnök volt figyelmetlen, de ez éppen úgy a rézmetszetkészítő művész is (2. ábra). Az ilyen és hasonló esetek mindig zavart keltenek a helymeghatározások során, ezért az ilyen extrém esetekben mindig ellenőrizni kell a helyzetet, összevetve előző és következő rendelkezésre álló forrásanyaggal. Ilyen forrásanyag keresése kapcsán sikerült megtalálni egy 1685 évvel jelzett térképet, ugyancsak az alispánhoz írott jelentésben. Horváth Kázmér ennek a feliratát adta meg, katalógusszámát nem, de kideríthető, hogy a Karlsruhei levéltárban látta. A katalógusszámot kiderítettük a gróf Teleki Pál-féle ismertetőből és a térkép másolására megkértük az NSZK-ban élő, „kutató csapatunk" külső tagját (11). A térképet megkaptuk és ez tényleg elsőrendű adatokat tartalmaz, ellenőrizhetően pontos. A Szekcső (Sezchu-Mohatz) és Mohács közötti vidéket ábrázolja, az akkori Duna két ágát pedig ugyancsak pontosan közli. Ezen a táborozásra alkalmas helyek is be vannak rajzolva, ami azt jelenti, hogy a török elleni hadjáratra, a szövetséges hadvezérek előzetes felderítése alapos volt.