Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Kuti István-Újvári András: Mohács hadibázisának védelme 1687-ben

A térképen a Mohácsról Baranyavárig húzódó út szinte nyílegyenes, ami egyezik G. Bonomo naplóbejegyzésével. Vagyis a Siklósra vezető út egy vonalon vezetett a baranyavári úttal a töttösi erdő D-i végéig, és ott ágazott el Márok-Villány-Siklós felé. 4. A mohácsi hadibázis szerepe a hadjáratban Az eddigiekben bemutattuk, hogy Mohács jelentős szerepet játszott az 1687. augusztus 12-i döntő és győztes csata előkészítésében, de röviden vázoljuk az azt követő eseményeket a naplók felhasználásával. A naplók az ott történteket - az ottani táborozást - igen részletesen, színesen ismertetik. (Te Deumot énekeltünk a nagyvezír sátrában, a zsákmányolt ágyúkból díszlövések, a zsákmány leírása, szétosztása stb., majd Villány után Mohács felé indultak.) 1687. AUGUSZTUS 16. I.: Mohács felé meneteltünk. II. : Erdőd (?) mellett, egy széles mezőn volt a tábor. III. : A hadsereg újra felkerekedett és Mohács közelébe vonult, a régi táborba, az élen a bajor választófejedelem csapatai meneteltek. Dünnewald tábornokot 13 ezreddel Horvátországba vezényelték. 1687. AUGUSZTUS 17. I.: Mohácson táboroztunk és minthogy a Dunán a lerombolt hajóhidat rendbehoztuk ... II. : ismét a Dunához vonultunk és Mohácstól jobb kézre táboroztunk... III. : A hadsereg felkerekedett ismét és Mohács felé vonult. 1687. AUGUSZTUS 18. I.: A hadsereg megkezdte az átkelést Szekcső szigetére, a nagy folyónak az első ágán. II. : A választófejedelem őfensége hadseregével Szekcsőre jött. III. : a bajor választófejedelmi hadtest megkezdte a vonulást a hajóhidakhoz Dunaszekcsőre, a császáriak pedig pihentek. IV. : (dátum nélkül) Kétnapos menetelés után Szekcsőnél (Cichiar) átkeltek a hídon, abba a helységbe, ahol kereskedőkkel együtt élelmet is találtak. - Még a hadjárat elején, Eszék ostroma utáni időkben a páter így méltatta a hadsereg ellátásában közreműködő polgári személyeket: „A német csapatok kitartása az események során csodálatraméltó volt, mivel 40 órán át tűrték megszakítás nélkül, nyilt terepen, víz és kenyér nélkül... nem volt egy korty pálinka sem, ami pedig a dohánnyal együtt, a katonát élteti és el kell ismerni, hogy bizony azok az asszonyok, akik a német hadakat követik és az említett árukkal kereskednek, akkor nagyon fontosnak bizonyultak." Augusztus 20-a után az egyesült osztrák hadsereg utolsó egységei is elhagyták a szigetet és folytatták menetüket Baján át Erdélybe.