Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Veres D. Csaba: Hol zajlott le a „Második mohácsi" vagy „harsányi-hegyi csata" 1687. augusztus 12-én?

vigny-Langgrafen-metszet - szemből nézve - jobb felső negyede a csata 1687. augusztus 12-én délelőtt lezajlott első fázisát ábrázolja: az anatóliai török hadak támadását a Miksa Emánuel bajor választófejedelem hadtestének keleti - bal - szárnya ellen. A kép egyértelműen bizonyítja, hogy a csata első fázisa a mai - akkor pusztán álló - Villány belterületén zajlott le. (A kartus ,,A" szövege szerint: „. . . hat der feynd zum össtern versucht den unsriegen in die Seiten zu kommen, da hero die zweite Lini zur avancieren befelcht worden.") Előterében a csatának délután 17 órától megindított második fázisa látható : a keresztény bal szárny déli irányú támadása a török sáncrendszeren át. A metszet érzékelteti azt is, hogy a szövetséges keresztény sereg nyugati - jobb - szárnya nem vett részt sem a csata délelőtti első, sem a délutáni második fázisban. A török sáncoktól nyugatra elterülő erdőségek megakadályozták a jobb szárny beavatkozását. Erről az írott források is megemlékeztek: a bajor választófejedelem naplója szerint: „Személyesen a mi balszárnyunk jobb felére állt (ti. Lotharingiai Károly fővezér), mert jelentették neki, hogy a nagyon sűrű erdőn át az emberei (ti. a jobb szárny. - Sz.) nem tudnak áthatolni." Villars ezredes egyik levelében ugyancsak megemlítette, hogy Lotharingiai Károly „szárnyának helyzete nem tette lehetővé a támadást". Ugyanezt jelentette Károly Gusztáv badeni őrgróf is, a sváb csapatok parancsnoka : „A lotharingiai sereg ezredei - Piccolomini úr három lovasezredén és a mi és a frank zászlóalj tüzérségén kívül - egyáltalán nem kerültek harcba."

0 Végül említjük meg a csata helyszínének megállapításában legdöntőbb illusztratív forrást, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzött hatalmas tablót, melyet Ludwig Nicolas D'Hallart bajor tábornok vázlatai alapján, a bajor választófejedelem udvari művésze, Michael V/ening tett át rézmetszetbe.'

0 A hatalmas mű - igen szellemesen - egy kompozícióban ábrázolja a csata két fázisát, sőt a mellék eseményeket is. A kép északi irányból - mintegy a Templomhegy magaslatairól - ábrázolja az ütközetet. Az előtérben a csata délelőtti - első - fázisa látható. Pontosan követhetően ábrázolja a szövetséges keresztény sereg kettős csatavonalát (pontosan megnevezve a lovasezredeket, gyalogoszászlóaljakat). A harcvonal nyugati - jobb szárnya Harsány falu (Nagyharsány) alatti síkságon kezdődik. (A kartus „Z" jelénél ábrázolja Harsányt: „Cosi chiamato della vicina riunata terra da Harsan"), valamint „Y" jelzéssel a Harsányi-hegy et is (Y „il monte Harsan."). A művész a csata első - délelőtti - fázisát, a török anatóliai hadtest lovasságának tömegrohamát a kép - szemből nézve - bal alsó negyedében ábrázolja. A bal sarokban jól látható az - észak-déli irányban folyó - Karasica („il Rivo Car as."). A Karasicát, illetve az attól nyugatra emelkedő (már többször emlegetett) tereplépcsőt merőlegesen metszi a Mohácsról Siklósra vezető út („La strada di Mohaz a Siklós."). A lankás magaslatra felkapaszkodó út kétoldalán látható az anatóliai hadtest rohama: az úttól délre (nagyjából a