Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Veres D. Csaba: Hol zajlott le a „Második mohácsi" vagy „harsányi-hegyi csata" 1687. augusztus 12-én?

A CSATA ELSŐ FÁZISA /1687.augusztus 12.délelőtt/ \ m lovasság f~] gyalogság V ágyúk janicsár gyalogság támadott, a Harsányi-úttól északra pedig a török lovastömegek törtek előre a tereplépcső magaslatain át. (Lásd a D'Hallart-Weningféle metszet alapján készített 2. sz. vázlatot.) A kép megbízható részletességgel ábrázolja azt a helyzetet, amikor a bajor hadtest bal szárnyának déli fele - a Prinz von Veldenz zászlóalj (10), a Gallentels (9) és Strasser (8) gyalogezredek egy-egy zászlóalja és a Magni lovasezred (7) hátrálva ugyan, de megőrizve csatarendjét, feltartóztatta a támadó janicsár csapatokat. A bal szárny északi fele - az Arco (5), Soyer (6) és Salaburg (1) lovasezredek, a Kayserstain (4), Gallenfels (3) és Prinz von Veldenz (2) gyalogezredek egy-egy zászlóaljai 90 fokos formában meghátráltak a török lovastömegek elől, s addigi keleti irányú arcvonalukkal északi irányba fordultak. A török áttörés - a mai Villány belterületén (Rákóczi, Szabadság, Petőfi utcák térségében) már megkezdte a szövetséges keresztény sereg kettős harcvonalának északi irányú átkarolását, mikor Lotharingiai Károly ellenrohamra vetette be csapatainak egy részét. Az ellentámadást Piccolomini tábornok vezetésével a sváb Durlach (11) és Öttingen (12) gyalogezredek egy-egy zászlóalja, a horvát Lodron (13), a felső-rajnai (14) és a Commercy (15) lovasezredek hajtották végre valahol a mai villányi Jammertal-dűlő, az Üj és a Petőfi utcák vonalán. A Piccolomini dandár ellentámadása - mint az írott forrásokból is ismert - az anatóliai hadtest csapatait a Karasica lapályaira, a forrásokban emlegetett „völgybe" vetette vissza.