Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Veres D. Csaba: Hol zajlott le a „Második mohácsi" vagy „harsányi-hegyi csata" 1687. augusztus 12-én?

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata színhelyétől légvonalban délnyugatra 15-16 kilométerre ment végbe 1687. augusztus 12-én a törökellenes felszabadító háború (1683-1699) egyik legjelentősebb magyarországi csatája, melyet már a kortársak is „második mohácsi csata" néven emlegettek. Az elnevezést a két csatatér viszonylagos közelsége, valamint jelentőségük hasonlósága indokolta. Az „első mohácsi csata" (1526. augusztus 29.) a magyarországi török uralom kezdetét jelentette, a „második mohácsi csata" a törökök kiűzésének egyik legnagyobb jelentőségű katonai eseménye volt. A meglehetősen tág értelmű helymeghatározást az is magyarázza, hogy a csata színhelyének pontos meghatározása napjainkig vita tárgya volt. A bizonytalanságot az okozza, hogy a korabeli - osztrák, bajor - katonai források a csatatérhez legközelebb lévő és legnagyobb magaslathoz, a 442 méter magas Harsányi-hegyhez {SzárSomlyóhoz) viszonyítva, „Harsány-hegyi csata" („Schlacht am Berge Harsan") elnevezéssel illették az ütközetet. Kérdés azonban, hogy a csata a Harsány i-hegyhez viszonyítva hol zajlott le? Vajon a meredeken tornyosuló hegy déli lába alatt elterülő síkságon, Harsány (Nagyharsány) falu térségében (ez indokolná a harsányi vagy nagyharsányi csata elnevezést), avagy a hegytől keletre elterülő fennsíkon, melynek keleti vége meredek tereplépcsővel szakad le a Karasica mocsaras lapályára? Ez a terület viszont már nem Nagyharsányhoz tartozik, hanem a - XIII. század vége óta emlegetett és a XVI. század közepére szinte teljesen elpusztult, majd a XVIII. század elején újra épített és települt - Villány falu területéhez, illetve határához sorolható. A korabeli katonai jelentések, naplók, levelek leírásai alapján valóban nehéz a mai tereppel azonosítani a hajdani csatateret.

1 Ezért a korábbi feldolgozások meg sem kísérelték a csata helyszínének azonosítását.

2 Különös, hogy a kutatók eddig nem használták fel - vagy nem ismerték fel - azokat az illusztratív forrásokat, melyek pedig pontosan ábrázolják az ütközet színhelyét. Jelenleg négy ilyen forrás ismert, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka (továbbiakban: MNM. TKcs.) őriz. Kettő a Miksa Emánuel bajor választófejedelem hadtestének felvonulását ábrázoló sorozat része: az egyik az 1687. augusztus 11-i táborzás helyszínrajza, a