Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

r Azok a palánkok, várak, megerősített udvarházak, melyek Baranyában a törők megszállás előtt már álltak, vagy utóbb, a megszállás alatt épültek, semmilyen ellenállást sem tudtak a keresztény seregek ellen kifejteni, ezért úgyszólván harc nélkül estek el. Nem egyet őrsége már előre, a császári csapatok érkeztének a hírére elhagyott. Az sem lehetetlen, hogy a várak elpusztítása szándékos volt azért, hogy semmiképp se tudja magát valamilyen ellenséges erő oda befészkelni. A várak ezekben az években nyomtalanul tűntek el, a palánkvárak szétomoltak pusztítás nélkül is, a kővárakat szétrombolták. Egyiknek-másiknak csak a híre maradt fenn s mindössze csak annyit tudunk, hogy voltak. Ez utóbbiak közé tartozik Dunaszekcső és Sellye vára is. Dunaszékcsőxol főleg a XVII., Sellyéről a XVI. századból tudunk többet. Evlia Cselebi megemlíti, hogy a dunaszekcsői vár 926-ban (1519) épült, tehát még a török hódítás előtt. Valójában azonban jóval korábban, még az Árpádok alatt. Középkori története igen gazdag eseményekben.

1 Szerepe a török megszállás alatt átalakult, de fontosságára utal az, hogy a török történetírók, európai utazók többször is megemlékeztek a várról. A mezőváros XVIIIXIX. századi története is mozgalmas, a vár azonban ekkor már nem játszott szerepet, eltűnt. A Duna partján magasodó löszdombot azonban a lakosság ma is Várhegynek nevezi, de fönn a tetőn, a mai szőlőskertek között csak apró cseréptöredékeket lehet elvétve találni, s egyebet sem. Mintha még a köveket is lehordták volna a tetőről. E rejtélyre az 1970-es években zajló leletmentő ásatás adott magyarázatot, amikoris a Várhegy tetején több mészégető kemence maradványaira bukkantak. A vár köveiből meszet égettek.

2 Milyen lehetett a vár? Furcsa módon igen sokat tudunk a nyomtalanul eltűnt várról. Ezek az ismereteink 1655-1710 közöttiek, leírások, sőt ábrázolások is. Melyek ezek? 1. Hans Dernschwam útijegyzetei 1555-ből 2. Evlia Cselebi feljegyzése 1663-ból 3. Ottendorff Henrik képes leírása szintén 1563-ból 4. Ottendoríí Henrik rajza a várról 5. Térképvázlatok és rajzok Miksa Emanuel Dunán történő átkeléséről, 1687-ben