Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

Dunaszekcső a XIX. sz. közepén (A templom mögött a lépcsőzetesen emelkedő várhegy látható) 6. Dunaszekcső 1710. évi pecsétje Vizsgáljuk meg mindenekelőtt az időben legfiatalabb forrást, a köriratában 1710-es évvel jelölt pecsétet, amelynek több lenyomata is megmaradt különböző korú iratokon. A mezőváros nem változtatott pecsétjén, és még az 1850-es évek elején is az 1710-es keltezésű első tipáriumot használták, olyan pecsétképpel, melynek a lakosság egyetlen rajzolatát sem ismerte, mivel azok már nyomaikban is alig léteztek, a tipárium készültekor, 1710-ben. Bárki azt mondhatná erre, a pecsétkép a képzelet szüleménye, fiktív ábrázolása a várnak, a mezővárosnak, a tájnak. Ez esetben a kérdéssel nem lenne érdemes foglalkozni, azontúl, hogy a pecsétnek mindössze szfragisztikai érdekességei vannak. Azonban a fentebb megnevezett források ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. A képen látható valamennyi ábrázolás a valóságban is létezett és aki a pecsétet készítette, az ismerte a Dunaszekcső városát és várát a XVII. századvégen, sőt 1687 előtt is. Tehát élt már akkor, sőt felnőtt ember volt a 27 évvel azelőtt zajló események idejében. Ez esetben a vésetet emlékezete alapján készítette, de ha nem volt odavalósi, akkor valaki más, emlékezetből rajzolta le a vésnöknek. De felmerülhet annak feltételezése is, hogy Dunaszekcsőnek nem ez volt az első pecsétje. Talán volt egy korábbi, melyet 1710-ben egyszerűen lemásoltak.