Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Sugár István: Eger kapitulációja és létrejöttének körülményei

Az első hiteles adat, mely Eger megvételére érkező csapatok megjelenését tanúsítja: 1687. június 12. Ekkor Donát Heisler altábornagy katonáival a vártól 25 km-nyire, Maklár falunál táborozott.

25 Az Eger visszavételére felvonult magyar és német hadak parancsnoka Giovanni d'Oria őrgróf, Caraffa alezredese 1687. július 9-én jelentette Heves vármegyének a makiári táborba való érkezését: „őfelsége a bajor választófejedelem által Eger blokádjával bízattam meg, evégből itt gyalogos és lovas magyar, s német katonaság vezérlete reám bízatott, s azt meg is kezdtem."

26 Ez a levél elvitathatlanul azt tanúsítja, hogy d'Oriának Eger blokád révén való elfoglalását nem parancsnoka, Caraffa, de nem is Lothringiai Károly főparancsnok, hanem végül is Miksa Emanuel rendelte el, - bár kétségtelenül tudtukkal. A bajor választófejedelem tehát az 1687-es hadjáratra Szolnoknál gyülekezett erők parancsnokaként, még Szeged felé való indulása előtt adta ki d'Oriának e fontos parancsot, mely kapcsolódhatott Caraffa csapatainak jelzett április eleji tervezett indulásához. Az Eger köré vont szoros ostromgyűrű parancsnokai d'Oria vezérlete alatt Koháry István bányavidéki vicegenerális, Gombos Imre putnoki s Vécsey Sándor ajnácskői várkapitány, valamint Vitelli alezredes voltak. A blokád számottevő magyar katonasága sorában a fenti várak katonái mellett ónodiak, szendrőiek és fülekiek is felsorakoztak, - kivált sok hajdú.

27 Közben a szövetséges fősereg fényes győzelmet aratott N agyharsány nál a török nagyvezír hada felett,

28 s az augusztus 13-14-i haditanácson úgy döntöttek, hogy az idő előrehaladott volta folytán elállnak Belgrád ostromától. S ekkor állt elő ismét Miksa Emanuel és Badeni Lajos rég dédelgetett tervével, hogy egy „separato corpo"-val Eger ostromára vonulhassanak; nyilván részesei akartak lenni a már blokád alatt tartott Eger bevételének. De Károly herceg elutasította kérésüket, és császári jóváhagyással a Szerémség és Erdély elfoglalására vonultak hadai. Szolnokra érkezve Friedrich Veterani tábornokot küldte csapataival Eger alá. De mielőtt elindult volna a sereg Erdélybe, a fővezér Veteranit visszarendelte, s helyette gróf Serau tábornokot vezényelte Egerhez. A bajor vezérek viszont eltávoztak a főseregtől, mivel nem kívántak részesei lenni a protestáns Erdély bekebelezésének.

29 Eger 6-7 hónapos szoros blokádja alatt egyre kínzóbb éhezés, majd pedig a tél beköszöntésével, tüzelőutánpótlás híján, dermesztő hideg kínozta és pusztította a törököket.

30 Apafi kereken megtagadta a nagyvezír parancsát, hogy élelmet szállítson az egrieknek.

31 A körülzártak egyre borzalmasabb helyzetéről hiteles képet nyújtanak az Egerből kicsempészett, de a zárógyűrűn elfogott leveleik. Számosan, így az alajbég is, az éhhalál elől kiszöktek Egerből, s a blokád sáncaiba menekültek. d'Oria rendszeresen tájékoztatta az Eperjesen tartózkodó Caraffát az események állásáról, s a tábornok több levélben szólította fel a pasát Egernek „jó feltételek mellett" való feladására, de Rusztem el sem olvasta leveleit.

32 Végül november végén, amikor már