Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Sugár István: Eger kapitulációja és létrejöttének körülményei

Az 1687. évi hadműveleti terv kimunkálása során Károly herceg nagy ellenlábasa, Badeni Hermann Buda ostrománál fontosabbnak ítélte Eger és Fehérvár elfoglalását.

6 Egy sor forrás tanúsítja, hogy 1686 elején már sokan számítottak Eger ostromára. Apafival is ezt közölte Bécsből egy bizalmasa: ,,. . . felette láttam is sok hadak gyülekezését, s Egernek és más váraknak megszálló szándékát."

7 Ebből az időből őriz a bádeni nagyhercegi levéltár bennünket érintő, eddig ismeretlen két katonai szakvéleményt. A német vélemény szerint 1686-ban „Egert körül kell táborozni," azaz el kell szigetelni az utánpótlás lehetőségétől. „Egerről azt beszélik - írja -, miszerint erős helyőrsége van, úgyhogy elfoglalása hosszú időt vesz igénybe." Tehát „az egri hadműveletet egy szerencsés húzással" el kell halasztani. - Az olasz vélemény szerint pedig, mivel „Eger Erdély kapuja", „a török nagyszerűen ellátta és felszerelte azt, s az ilyent bátran meg is szokták védelmezni."

8 1686 tavaszán Bécs jólértesült diplomáciai köreiben úgy tudták, hogy Miksa Emánuel kap megbízást Egernek és Fehérvárnak egy „separato esercito"-val való elfoglalására.

9 Bár ez a hír nem vált valóra, de Eger visszafoglalása előkészítéseként 1686 májusában Caprara tábornagy „Felső- és Alsó-Magyarország parancsnoka" - miként magát titulálta - halálbüntetés és a rendeletszegő falu felégetésének a terhe alatt megparancsolta, hogy senki se merészeljen az egri törököknek élelmet eladni.

10 Rummel tábornok pedig az Eger környéki falvak lakosságát minden ingóságával együtt kitelepíttette Felső-Magyarországba.

11 Hogy az egriek számítottak az ostromra, tanúsítja, hogy már 1684 nyár elején - tehát három és fél évvel kapitulációja előtt! - 50-60 szekéren nők és gyermekek egy része Temesvár felé menekült.

12 1686 júliusában hajtották végre a törökök bravúros vállalkozásukat. Szegedről 400 élelemmel és lőszerrel megrakott szekeret több ezer török és tatár lovasnak sikerült zavartalanul Egerbe kísérnie, s onnan visszatérnie, — kijátszva Caraffa, Mercy és Heister portyázó csapatait.

13 E török sikerre Caraffa, Heister, Petneházy és Semsey visszavágott. 2500 lovassal lesre csalták Oszmán egri pasát és népes csapatát, s a beglerbég és „Vice Commandant"-ja 2-300 török katonájával elesett a küzdelemben.

14 Oszmán utódja Rusztem lett, az egri vilajet utolsó beglerbégje.

15 Ezt az alkalmat ragadta meg a katonai sikerre vágyó Antonio Caraffa altábornagy, hogy Eger elfoglalására kiagyalt tervével előálljon. Dietrichstein hercegnek, az uralkodó főudvarmesterének írt bizalmas levelében hangsúlyozta csapatai sikeres egri rajtaütésének jelentőségét, s kérte „patronus"-át terve: Eger megostromlása támogatására, mivel „van néhány államminiszter, aki az Eger körüli támadásról ellenséges véleménnyel van."

16 1686 ősze súlyos csapást jelentett Egerre nézve. Szeptemberben a törökök feladták Hatvan várát,

17 októberben pedig, Szeged felszabadultával, véglegesen megszakadt minden kapcsolata Belgráddal, illetve a Török Birodalommal.