Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előadások és tanulmányok - Sugár István: Eger kapitulációja és létrejöttének körülményei
Mivel Eger nemcsak a magyar végvárvonalnak volt egyik fontos bázisa, de 1596. évi elbukásától 91 esztendőn át a török hódoltságnak is egyik kulcsfontosságú katonai és közigazgatási központja, vilájetszékhelye lett, s ostromai elemző szinten már feldolgozást nyertek, szükségesnek mutatkozott, hogy az eddig csak érintőleg tárgyalt 1687-es sorsfordító visszafoglalásának körülményeire, eseményeire is fény derüljön. Ennek a kutatásnak az eredményeiről kívánok rövidre fogottan beszámolni. Mert mi is az, amit erről a kérdésről eddig tudunk? Egyetlen ágyúlövés nélkül, 6-7 havi blokád gyűrűjébe zártan, a kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével bírták a keresztény hadak Rusztem pasát Eger feladására. Az irodalom általában úgy tudja, hogy Caraffa ,,érdeme" Eger behódoltatása, bár több kisebb munka utal Giovanni d'Oria személyére is. Közismert, hogy 1687. december 17-én vonult el Eger falai közül a hódító törökség. A blokádra kiadott parancs, s a megadás létrejöttének körülményei tisztázatlanok. Sőt a kapitulációra vonatkozó ismereteinket félrevezette az egri jezsuiták által lemásolt feladási egyezmény, mely szerint a pasa kizárólag Caraffával egyezett meg Eger feladásában. Eger visszafoglalásának gondolata először a hadjáratok során az 1685. évi katonai sikerek nyomán merült fel. Rüdinger Starhemberg is azok közé tartozott, akik szükségesnek ítélték a budai hadműveleteket zavarható Eger elfoglalását; sőt hajlandónak nyilatkozott a vár megostromlására is. 1 Lotharingiai Károly azonban elvetette e tervet, s azt jelentette az Udvari Haditanácsnak, hogy ,,Eger, mint mondják, a természettől fogva Magyarország legerősebb vára, igen mesterien kialakított bástyákkal. Sok rebellis (Thököly kurucaira célzott, S. I.) mellett 4 ezer janicsár tartózkodik ott." S mivel távol fekszik a Dunától, a lőszer és az élelem odaszállítása a rossz utakon leküzdhetetlen nehézségeket jelentene. De különben is „a rendelkezésre álló hadsereg már fáradt a győzelemre, az ostromra elégtelen is." 2 „De mivel a főparancsnok olyan híreket kapott, hogy nagy török erőket vontak össze Eger térségében, utasította Caraffa, Mercy és Heister tábornokokat, hogy a „Caesarea armadák"-kal nagy körzetben zárja körül Egert. 3 Ennek a vállalkozásnak a keretében foglalta el a Mercy-Heister csoportosítás Eger déli előterében a hevesi török várat/ 1 sőt továbbhaladva a kulcsfontosságú Szolnokot is. 5
